Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1239. Törvényjavaslat, a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875:XXXII. törvényczikk módositása tárgyában

120 1239. szám. illetve az állami iskoláknál a gondnok, a felekezeti és községi iskoláknál az 1876 : XXVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében alakított iskolaszékek saját szavatosságuk mellett kötelesek minden polgári év első két havában a községi adópénztárba beszolgáltatni, illetőleg késedelmes fizetés esetében a behajtás iránt intézkedni; mi végből az iskolafentartót terhelő évi díjakról az iskola szükségleteinek fedezéséről való gondoskodás alkalmával egyidejűleg tartoznak intézkedni; a tanítók közvetlen terhét képező járulékokat azonban az illetőknek állomásaikkal egybekötött javadalmukból tartoznak levonni. Ha a fizetésre kötelezett vonakodása miatt ezen járulékok beszedése akadályba ütköznék, az iskolaszék megkeresésére a behajtást az illető községi elöljáróság eszközli. Mulasztás esetén a hátralék után az állami közadókra nézve megállapított % késedelmi kamat fizetendő s a mulasztást elkövetett fél, iskolaszék vagy községi elöljáróság 5—50 frtig terjedő birsággal sújtható a közigazgatási bizottság által a nyugdíjalap javára. 13. §. Az 1875 : XXXII. t.-cz. 31. §-ában foglalt kedvezmény alapján az orsz. tanítói nyugdíjintézethez való hozzájárulás kötelezettsége alól felmentett iskolafentartók ezen kedvezményt a jelen törvény hatálybaléptéig külön nyugdíjintézetükbe felvett tanítók és tanitónökre nézve jövőre is feltétlenül élvezik. A jelen törvény hatálybalépte után azonban csak az esetben jogosítvák tanítókat, illetve tanítónőket saját nyugdíjintézetükbe új tagokul felvenni, ha a jelen törvény szentesítésétől számítandó fél év alatt irásbelileg kijelentik, hogy az érintett határidő után nyugdíjintézetükbe felveendő tanítóik és tanítónőik részére azoknak ezen törvényben megállapítottnál nagyobb megterheltetése nélkül legalább is annyi és oly mérvű végellátást és egyéb előnyöket biztosítanak, mint mennyit a jelen törvény megállapít. 14. §. A jelen törvény 1892. évi január hó 1-én lép életbe. Ezen időpont elérkeztéig beálló nyugdíj- és végellátási igények, valamint a kötelezettségek is a nyugdíjintézettel szemben az 1875: XXXII. t.-cz. rendelkezései értelmében birálandók meg. A jelen törvény életbeléptétől kezdve a befizetések, valamint az 1870. évtől számítandó szolgálati évek arányában a végellátások is a jelen törvény szabványai értelmében eszközlendők; az 1870. évet megelőző szolgálati évek arányában pedig azon kormányrendeletek, gyakorlat, egyházi vagy községi szabályzat, vagy magánszerződés értelmében, a melynek hatálya alatt az igények szereztettek. A jelen törvény hatálybaléptéig nyugdíjazottaknak járandóságait továbbra is az eddigi módon az tartozik fizetni, ki eddig fizette. Az ezen törvény életbeléptéig szerzett igények fentartatnak és nyugdíjazás esetén figyelembe veendők. 15. §. A jelen törvény életbeléptétől számítandó 10 év eltelte után az orsz. tanítói nyugdíj- és gyámalap állapotát feltüntető ujabb részletes mathemaükai mérleg készítendő. 16. §. A népoktatási nyilvános tanintézetek és nyilvános kisdedóvó intézetek tanítóinak és nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875 : XXXII. t.-cz. 7., 9. §-a, a 10. §. 2. pont második bekezdése, a 13. §. első bekezdése, a 15., 16. §. 3. pont, 19., 20., 21., 22., 25. §-a, a 29. §. 1. és 2. pontja, a 30., 32., 38., 39., 41., 44., 45. §-ok hatályon kivül helyeztetnek. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister és a pénzügyminister