Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.
Irományszámok - 1887-1238. Csatár Zsigmond képviselő inditványa, az ország összes folyóvizeinek állami költségen eszközlendő szabályozása iránt
1238. szám. 115 1238 . szám. Indítvány, az ország összes folyóvizeinek—állami költségen eszközlendő szabályozása iránt. Tekintve azon közelszegényedést, a mely az ország azon vidékein észlelhető, a mely vidékek népei folyóvizek mellett laknak, — mert a vízszabályozási költségek olyan nagy elviselhetlen arányokban vettetnek ki — az ártérbe bevont községek lakosaira, — miszerint ha az állami, községi, egyház- és iskolai- s vízszabályozási terheket összesitjük, az egyes tulajdonos, saját földbirtokát haszonbérben birja, — mert vannak a magyar alföldön olyan községek, a melyeknek lakosai, egybevetve a fentebbi kiadásokat, holdankint 12 frtot— más községekben 14 frtot fizetnek évenkint. Tekintve, hogy a magyar államhatalomnak nem állhat életérdekében, az ország leghasznosabb, hazájához hű polgárait végkép kimeríteni, s anyagilag a tönk szélére juttatni. Tekintve, hogy a vízszabályozási társulatok, — tisztelet a kivételnek — nem annyira a közérdeket, mint inkább a magánérdeket szolgálják, — s működésük nagy részben az érdekelt polgárok anyagisága végkimeritésében jelentkezik. —Mert az évenkint kivetett vízszabályozási járulékból nagyobb összeg fordittatik a személyi kiadásokra, mint magára a vizszabályozásra. Tekintve, hogy a vizszabályozó társulatokra fordított roppant nagy áldozatok daczára árviz idejében, az érdekelteknek 4—5 héten át az árvizveszedelem elhárítása okából, összes emberi és állati állományokkal dolgozniok kell, — épen a tavaszi sürgó's munkát nem tehetik meg kellő időben. Tekintve, hogy a szabályozás által kiszárított folyómeder, — a vízjogi törvénynyel ellenkezőleg — ritka esetben lesz a parti birtokosoké, — mert majd mindenütt — mintha a 48 előtti időkben élnénk, a régi jogosok foglalják el, — s a parti birtokosok elmehetnek bárhová, fordulhatnak bárkihez, — sérelmök e tekintetben orvosolatlanul marad. Tekintve, hogy az államhatalom — a közadókból évenkint olyan vidékeken a kulturális és egyéb közérdekű dolgokra milliókat költ, a mely vidékeken árviz-szabályozás esete elő nem fordulhat, és a magyar állam legegészségesebb fejlődésével tartó alföldi magyar állampolgárok által fizetett nagy adókat is felhasználja ilyen czélra. 15*
