Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1236. A közgazdasági bizottság jelentése, "a német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

110 1236. szám. életbelépte után ezen kereslet nem fog csökkenni s nemcsak szarvasmarha-állományunk, hanem a jelenleg oly súlyos viszonyok közt levő juhtenyésztésünk is lendületet veend. Sertés-kivitelünket bizonyos mértékben megnehezíti az amerikai sertéshúsnak a német birodalomba megengedett bevitele, de ugy látszik, hogy a trichinek általi fertőzése a húsnak, sőt a zsírnak is, oly mérvű, hogy ez e bevitelt némileg korlátozni fogja, másrészről a mi sertéseink zsirsertések lévén, ugy is egész más fogyasztási piaczuk van ezeknek, mint az amerikai hússertésnek; végre sertés-kivitelünk 12 évre állandóan van biztosítva, mi szintén előny az ebbeni állapoftal szemben. A vámok, melyek a német birodalomba történő bevitel alkalmával követeltetnek, szintén nem tiilmagasak, mert (jobb hizó marhát véve számításba) ez ökröknél az érték 5°/°-át, bika s tehénnél és juhnál ennél jóval csekélyebb százalékát teszi s ez által szarvasmarha-forgalmunk nem túlságosan nehezíttetik. Nagyon veszélyes a német birodalomba való szarvasmarha-kivitelünkre a ragályos tüdő­lob nagy mérvű elterjedése hazánk északi megyéiben; ezen betegség által ezen északi megyéink lakossága már igen nagy károkat szenvedett s attól lehet félni, hogy ezen megyékből majd nem is igen szállíthatunk ki szarvasmarhát. — Ezen járványos betegségtől félti a németjcormány állatállományát leginkább, mivel már igen sok pénzébe került ezen betegségtől állaíüllomán} át megszabadítani. Nálunk, fájdalom, ezen veszélyes s igen ragályos betegség még terjedőben van, daczára az alkalmazott erélyes rendszabályoknak, mivel a betegség sok esetben csak nehezen felismer­hető s könnyen eltitkolható, az állattulajdonosok pedig beteg állatjaik kiirtásáért nem kapván kárpótlást, sok esetben a betegséget inkább eltitkolják. Tekintve az emiitett körülményeket, a bizottság azon nézetben van, hogy a betegség teljes elfojtására a legerélyesebb rendszabályok alkalmazandók, de egyúttal szükséges, hogy intézkedés történjék lehető gyorsan oly iránybán is, hogy ezen betegségben vagy ennek gyanú­jában levő s hatóságilag leölt állatokért a gazdaközönség teljes kárpótlást nyerjen, mert csak igy képzelhető a betegség teljes elfojtásn, nem lévén az állattulajdonosttak érdekében a beteg­ség eltitkolása. Végre szükséges, hogy az osztrák tartományok is erélyesebben hozzálássanak ezen járvány elfojtásához. Nagy reményt helyez a bizottság az állatorvosi tanintézettel összekötött bakteorologiai intézet működésébe, mely a ragályos tüdölob s a száj- és körömfájás elleni ojtás tanulmányo­zásával foglalkozik s reményli, hogy nemsokára e téren is oly szép eredmények fognak eléretni, mint a lépfene elleni oltásokkal, melyek által marhaállományunk nagy része e veszedelmes betegség ellen már most biztositható; mindaddig azonban, mig a ragályos tüdőlob elleni ojtás kérdése tisztázva nincs, pedig ehhez még néhány év kell, nem marad más hátra, mint a gazda­közönséggel karöltve a legnagyobb erélylyel kipusztítani e járványos betegséget. Biztosítva van az osztrák államokon át történendő állatszállítás is, részben a vasúti szállítási díjtételek szabályozása által, részben azon intézkedéssel, hogy ólmozott zárral ellátott vasúti kocsikban a szarvasmarha fertőzött területen át is szállítható a német birodalomba. Az egyezmény 7-ik czikkét nem tekinthetjük bizalmatlankodásnak a német birodalmi kormány részéről, mert nincs mit takargatnunk, ellenben mi is oly esetben, midőn a német birodalomba szállított állatok betegeknek állíttatnának, fel vagyunk jogosítva ezen állítás való­diságáról saját közegeink által rövid utón meggyőződni. Legterhesebb pontja ezen egyezménynek a 6-ik czikk, mely kimondja, hogy ha a szer­ződő felek egyikének területéről oly ragályos állati betegség hurczoltatnék be az állatforgalom utján a másik fél területére, a mely betegségre nézve bejelentési kötelezettség áll fenn: az utóbbi félnek jogában áll mindazon fajbeli állatok bevitelét ideiglenesen korlátozni, a mely lálatfajokra a ragály átvihető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom