Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1235. A közgazdasági bizottság jelentése, "a német birodalommal a szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom tárgyában 1891. évi deczember hó 6-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

108 1235. szám. 1235 .szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „a német birodalommai a szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom tárgyában 1891. évi deczember hó 6-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A közgazdasági bizottság tárgyalás alá véve a német birodalommal a szabadalmi, mustra- és árúvédjegyoltalom tárgyában kötött s a törvényjavaslatban foglalt egyezményt, a maga részéről annál készségesebben hozzájárul annak elfogadásához, mert a Németországhoz való forgalmi összeköttetéseink bensőbbé alakulása következtében a tényleges viszonyoknak leginkább megfelelőnek véli, ha a szabadalmi, mustra- és árú védjegyoltalom tekintetében megkivánt jogvédelem az újonnan kötött kereskedelmi szerződéstől függetlenül, de azzal egyidejűleg a jelenlegi kereskedelmi szerződés 20. czikkében ide vonatkozólag foglalt határozatok keretén túlmenő s a szóban forgó fontos ipari és kereskedelmi érdekek kielégítésére megfelelőbb külön egyezmény utján s a teljes viszonosság alapján biztosittatik. A jelen egyezmény minden tekintetben megfelel azon igényeknek, a melyek a külföldieknek a belföldiekkel való egyenlő védelmére nézve Németországgal való összeköttetéseink fokozatos fejlődésének biztositása végett támaszthatók s egyszersmind oly szilárd alapot képez, a melyen a többi államokhoz való viszonyainkat is az érdekelt iparágak tényleges viszonyainak legmegfelelőbben rendezhetjük. A közgazdasági bizottság annak megvilágításául, hogy a jelen törvényjavaslat menynyire alkalmas a tényleges szükséglet kielégítésére, az egyezmény alapelvei közül különösen a következőket véli kiemelendőknek: Az 1. czikkben a találmányok, a mustrák (ide értve a használati mustrákat is) és minták, gyári és kereskedelmi védjegyek, czégek és nevek oltalma tekintetében a szerződő felek alattvalóinak a belföldiekkel való egyenlősége kölcsönösen biztosítva van. A 3. czikkben a szerződő felek alattvalóinak az általuk a szerződő felek egyikének területein szerzett szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom tekintetében az első bejelentés által elnyert elsőbbség a másik szerződő fél területein is biztosittatik, ha azok itt három havi határidőn belül ugyanazon találmányra, mustrára vagy védjegyre nézve a törvényes oltalmat megszerzik. Ezen elsőbbségi jogból következik, hogy az illető oltalomban részésülő tárgyak az első bejelentés időpontja után beálló körülmények által az újdonság jellegét nem veszthetik el. A 6. czikk azon elvet állítja fel, hogy az egyik szerződő fél területein bejegyzett védjegy a másik fél területén csupán külső alakja miatt nem zárható ki a bejegyeztetésből; az ezen czikkhez tartozó zárjegyzökönyvi határozat által azonban a szerződő felek mind-