Képviselőházi irományok, 1887. XXXI. kötet • 1199-1223. sz.

Irományszámok - 1887-1223. Törvényjavaslat, a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban müködő tanitók (tanitónők) fizetésének rendezéséről

1223. szám. 365 Az 1. §-hoz. Az általános indokolásban érintettem, hogy a fizetésnek a népoktatási törvényben megszabott minimumnál magasabbra szabását is kívánatosnak tartanára. Azonban az ez iránybm tett számitások arra az eredményre vezettek, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 142. §-ának rendelkezésén túl nem mehetek. Mert a 300 írtnak csak 400 frtig való felemelése is sokkal nagyobb terhet róna az állampénztárra, minta mennyit az egyéb fontos közczélok ellátásának sérelme s a polgárság adóterheinek jelentékenyebb fokozása nélkül elviselni bírna. A jelen törvényjavaslattal czélba vett intézkedés pénzügyi következményeinek feltüntetésére álljanak itt a következő adatok: A hitfelekezeti iskoláknál ez idő szerint 5.278 olyan tanítói állás létezik, a melynek illetménye nem éri el a 300 frtot. Megjegyzem, hogy ezen állásoknál a tisztán tanítói járandóságokon túl a tanítói hivatallal összekötött kántori teendőkért járó illetmények is beszámitvák. Ezen alapon eszközölt számítás szerint a 300 frton alóli fizetések 300 frt minimumig való kiegészítésére 603.455 frtnyi összeg igényeltetik. Ekkora lesz azon teher, mely a jelen javaslat törvényerőre emelkedése esetén talán egészben, mindenesetre azonban nagy részben az állampénztárra hárul. Ha pedig a fizetések általánosabb és magasabb arányban való emelése és a minimumnak 400 frtban való megállapítása vétetnék czélba, az pénzügyileg a következő eredményre vezetne: 1. Az államilag segélyezett községi elemi iskolák tanitóinak fizetései kiegészítésére 623 állomás után (a mostani Összes pótlékok beszámításával — és ide sorozva mintegy 150 állami tanítót is) kerek összegben 32.672 frt szükséges. 2. Az államilag nem segélyezett községi népiskolák tanitóinak fizetésére 387 állás után 24.807 frt többlet igényeltetnék. 3. A hitfelekezeti elemi tanítóknál 300 frton alóli fizetések és a 300 frton felüliek 400 frtig való kiegészítésére — ha a kántori illetményeket is beszámitjuk — 9.015 állomás után 1,384.855 frt fedezetre lenne szükség. E szerint a 400 frtos minimum megállapítása esetén a kántori járandóságok beszámításával 10.025 tanitó fizetésének emelésére lenne szükség s e czélra 1,442.334 frtra menő fedezet kívántatnék. Ekkora terhet az állampénztár a mostani viszonyok közt nem bír elviselni és alig lehet rá kilátás, hogy a közelebbi jövőben is, egyéb közérdek csorbítása nélkül elviselhetne. E szerint a pénzügyi szempont arra intett, hogy ezúttal messzebbre menő intézkedés kezdeményezésétől tartózkodjam és meg kellé elégednem azzal, hogy a törzsfizetések az egész vonalon 300 frtra emeltessenek fel. De míg a pénzügyi tekintetek a nagyoBb teherrel járó újítástól tartózkodni kényszeritettek, addig a kulturállamok általános viszonyait megfigyelve, nem is tűnt fel a mérsékelt határon túlmenő intézkedés elengedhetlen szükségnek. Mert, ha az ausztriai császárság és a cultura tekintetében előkelő Németország és Svájcz viszonyait veszszük szemügyre, ugy azon eredményre jutunk, hogy bár általánosságban a néptanitók ott a mieinknél jobb ellátásban részesülnek, t. i. az átlagfizetés ott nagyobb: a magyarországi tanítók fizetése a most czélba vett intézkedés folytán mégis elérni, vagy legalább megközelíteni fogj a az említett államok tanitóinak viszonyait. Összehasonlítás végett csak röviden idézem azon adatokat, melyek az osztrák, németországi és svájczi viszonyok és saját viszonyaink közti különbségekre világot vetnek. Ausztriában a néptanitók fizetési minimuma a koronatartományok némelyikében alig haladja túl a népoktatási törvényünkben megszabott minimumot, Graliczia, Szilézia esVorarlberg pedig 300 frtt&l épen a nálunk divó fizetési fokozaton áll. Meg kell jegyeznem, hogy mig ami