Képviselőházi irományok, 1887. XXXI. kötet • 1199-1223. sz.

Irományszámok - 1887-1199. Törvényjavaslat, a vasuti áru-fuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

1199. szám. 15 46. c z i k k. Oly igények, melyek a 44. és 45. czikkek határozmányai értelmében megszűntek vagy elévültek, viszonkereset vagy kifogás utján sem érvényesíthetők. 47. czikk. Azon vasutat, mely ezen egyezmény határozmányai alapján kártérítést nyújtott, vissz­kereseti jog illeti meg a fuvarozásban részes vasutak ellen a következő határozmányok mérv­adása szerint: 1. Azon vasút, mely a kárt egymaga oko>rd,' ezért kizárólagosan felelős. 2. Ha a kárt több vasút okozta, akkor mindegyik vasút az általa okozott kárért felelős. Ha ily megkülönböztetés az eset körülményei szerint nem lehetséges, akkor a terhelt vasutaknak a kártérítésben való részesedése a következő 3. szám alatti elvek szerint állapittatik meg. 3. Ha a kár egy vagy több vasút vétkességére mint okra bebizonyithatólag vissza nem vezethető, akkor a fuvarozásban részes összes vasutak, azok kivételével, melyek bebizonyítják, hogy a kár nem az ő vonalukon keletkezett, azon tiszta fuvardíj arányában felelősek, mely a fuvarozás szabályszerű lebonyolítása esetén a díjszabás szerint reájuk esett volna. Az ezen czikkben megjelölt vasutak egyikének fizetésképtelensége esetében a kár, mely ebből azon vasútra háramlik, mely a kártérítést teljesítette, a fuvarozásban részt vett összes vasutak közt a tiszta fuvardíj arányában osztatik el. 48. czikk. A 47. czikk szabályai a szállítási határidő elmulasztása esetén is alkalmazandók. Ha a szállítási határidő elmulasztásában több vasút van terhelve, mindenik vasút a vonalán beállott késedelem időtartama arányában felelős. A szállítási határidő elosztása a fuvarozásban részes egyes vasutak között — más meg­állapodás hiányában — a végrehajtási határozmányokban megállapított szabályok szerint történik. 49. czikk. A visszkereset tekintetében a fuvarozásban részes vasutak közt egyetemleges szavatolás nem áll fenn. 50. czikk. A vasutaknak visszkereset utján érvényesítendő egymás elleni igényeire nézve a kár­térítési perben a visszkereső vasút ellen hozott végérvényes ítélet irányadó, a kártérítési köte­lezettség és a kártérítés magassága tekintetében, a mennyiben a visszkeresettel megtámadandó vasutak szabályszerűen perbe hivattak, és azon helyzetben voltak, hogy a perbe avatkozhattak. Ezen avatkozási határidőt az alapper bírája az eset körülményei szerint és lehetőleg rövidre állapítja meg. 51. czikk. A mennyiben békés egyezség nem jött létre, valamennyi érdekelt vasút ellen egy kereset indítandó, ellenkező esetben a visszkereseti jog a meg nem támadott vasút ellenében megszűnik. A bíróság egy és ugyanazon eljárásban határoz. Az alpereseknek további visszkereseti joguk nincs. 52. czikk. A visszkereseti eljárás a kártérítési eljárással össze nem köthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom