Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.
Irományszámok - 1887-1188. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1890-ik évi állami zárszámadás és az aldunai Vaskapu-szabályozási előmunkálatok költségeiről szóló 1890. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában
328 1188. szám. Ezt a túlkiadást a minister azzal indokolja, hogy a korábbi években követett gyakorlathoz képest mindenkor annyi darab részvény be váltási ára és az ennek megfelelő bankjutalék vétetett előirányzatba, a mennyi részvény a törlesztési (sorsolási) terv szerint a tárgy évben kisorsolásra került, vagyis minthogy az 1890. évben az utolsó 2.807 db. részvény kisorsolása következett be, ennélfogva az 1890. évre ezek beváltására 245 írtjával 687.715 frt és ez összeg után 1 /* 0 /* bankjutalék fejében 859 » tehát összesen 688.574 frt irányoztatott elő. A fentebbiek szerint ez a gyakorlat a megelőző években nem okozhatott hiteltúlhaladást, tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a kisorsolt kötvények szerződésszerüleg csak fél év múlva váltattak be, vagyis, minthogy az 1889. évi szeptember hó 30-án kisorsolt utolsóelőtti 2.807 darabnyi részlet is az 1890-ik évben került beváltásra, ennélfogva az ennek beváltására igényelt 687.715 frt — kr. és az ezen összeg után járó ,_ 716 » 33 » bankjutalék, vagyis összesen 688.431 frt 33 kr. hiteltúlhaladáskép jelentkezik. Egyébiránt megjegyzi még a minister, hogy a tiszavidéki vasúti részvények beváltása egy külön, nevezetesen az 1880. évi XXXVIII. t.-cz. alapján történvén, a beváltáshoz szükséges összegre nézve a fölhatalmazás már ezzel a törvénynyel meg lett adva. 5. czím. Herkules-fürdőben a Tatártzy Károly hagyatéka csődtömegétől 361.000 frtért megvett ingatlanok Illik és utolsó vételrészlete: megszavaztatott . ... . . • 123.000 frt — kr., utalványoztatotí ...... . 123.959 » 34 » túlkiadás 959 frt 34 kr. A túlkiadás a végkielégítés alkalmával történt leszámolásból származik, a mennyiben a 3-ik és egyszersmind utolsó 120.333 frt 33 krnyi vételár-részlet után 1889. szeptember 2-tól 1890. márczius 17-ig 67», továbbá a magyar ált. hitelbank által a kincstár helyett letett bánatpénz után 5%, illetve 6 9 /» kamatot kellett fizetni. Előirányzat nélküli kiadások. 6. czim. A kassai pénzügyi épület átalakítási költségeire 18.314 frt 76 kr. A kassai épület épitési költségei költségvetésileg 99.336 forintot tettek, mely összeg erejéig az 1886. évi állami költségvetésbén a pénzügyminister fölhatalmazást nyert, a jövedéki birság-alapból törlesztéses kölcsönt fölvenni. A szóban levő épület fölépitéséhez az 1889. év végéig • . . 78.975 frt 89 kr., az 1890. évben pedig 18.314 » 76 » összesen . . - 97.290 frt 65 kr. igényeltetett. Ezeknek az épitkezési költségeknek fedezésére a jövedéki birság-alapból a minister csak 73.000 frtnyi kölcsönt vett föl, ennélfogva jogositva lett volna az ezt az összeget meghaladó épitkezési költségeket is kölcsön utján-fedezni; minthogy azonban ennek a viszonylag kis összegnek kiegyenlítése czéljából újabb kölcsön fölvételét alkalmasnak nem tartotta, ugyanezért a kiadást, mint előirányzat nélküli beruházást, a pénztár-készletekből utalványozta.
