Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.
Irományszámok - 1887-1188. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1890-ik évi állami zárszámadás és az aldunai Vaskapu-szabályozási előmunkálatok költségeiről szóló 1890. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában
322 1188. szám. megüresedett tiszti állásnak díjnokokkal való pótlása a »díjnokok díjainak 98 frtnyi, a temesvári lottóhivatalnál felfüggesztett 2 tisztviselő némi pótlásául egy lottótisztnek kirendelése, az »utazási költségeknek 803 frt 54 krnyi túlkiadást idézett elő. Az ekként előállott 138.156 frt 26 krnyi túlkiadásokat a többi rovatoknál mutatkozó 7.035 frt 617* krnyi megtakarítások a íönt kitüntetett összegre szállították le. 35. czím. Állami jószágigazgalóságok és számvevő-osztályok: megszavaztatott 90.758 frt — kr., utalványoztatott 96 189 » 78V» » túlkiadás" 5.431 frt 787* kr. Á túlkiadások a lezárt számadások adatai alapján a következő okokra vezethető vissza: A személyi járandóságok 2-ik rovatán mutatkozó hiteltúllépés az 1-ső rovat alatt elért megtakarításban találja indokát, a mennyiben az üresedésben levő tiszti állásokkal egybekötött teendők elvégzésére külön díjazással ellátott egyéneket kellett alkalmazni. A dologi kiadások* i—7. rovatán előállott túllépés pedig onnan származik, hogy a kincstár gazdászati ágazatához tartozott regálék kártalanítása ügyében, valamint a birtukeladáíok előkészítése czéljából, a jószágigazgatóságoknál alkalmazott közegek több utazást voltak kénytelenek teljesíteni; továbbá az által keletkezett, hogy az ó-budai és temesvári jószágigazgatóságok elhelyezésére szolgáló épületeken előre nem látott karbahozatali munkák merültek fe), s végül, hogy az eladás alól kivett államjószágoknak a földmívelésügyi ministerium Kezeléséhez való átutalása előre nem látott kezelési költségeket okozott. 26. czim. Állami jószágok: megszavaztatott 441,036 frt — kr., Utalványoztatott 460,485 frt 69 kr. túlkiadás. . . 19,449 frt 69 kr. A túlkiadás az ó-budai, aradi jószágigazgatóságok területén és az erdélyi birtokoknál merült fel, és pedig a következő okokból: Az ó-budai jószágigazgatóság kezelése alá tartozó tokaji uradalomban a tokaji Tiszahid jégzajlás által okozott megrongálása következtében sürgős kijavítást igényelt; továbbá a Tokajban dühöngött tűzvész a kincstári kegyuraság alatt álló épületek nagy részét elpusztítván, később előállandó nagyobb kiadások elkerülése okából, azoknak sürgős helyreállításáról gondoskodni kellett. Az aradi jószágigazgatósághoz tartozó vajda-hunyadi, ménes-szt-annai, palánkai, kulai, ó-becsei és apatini, baracskai uradalmak után járó adók, tekintettel a czélbavett tetemes birtokeladásokra, mérsékelt összegekben irányoztattak elő ; minthogy azonban az eladások lebonyolítása körül késedelem állott be, az adókat a kincstár volt kénytelen megfizetni, a mi néhány uradalomnál az előirányzott összegnél 5—9 ezer forinttal nagyobb kiadást, és bár egyes uradalmaknál megtakarítás is éretett el, egészben véve egyszersmind túlkiadást okozott. Gyarapította a túlkiadást még az is, hogy a dévai uradalomnak a bérlőktől telepítési czélokra történt visszaváltása alkalmával a jövedéki bírság-alapból a kárpótlási összeg kifizetése végett kölcsönvett 50,000 frtnak két és fél évi törlesztési rérzletét és kamatát 15,679 frt 68 krt a kincstárnak kellett fedeznie. Ez az összeg a telepitvényesek váltságáraiból lett volna fedezendő- minthogy azonban a dévai telepítés csak 1891. évben vitetik keresztül, a telepitvényesek sem 1889-ben, sem 1890. évben az előirányzott részleteket nem ''szelték. Ehhez járult még az aradi hídnak javítási költsége is.
