Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.
Irományszámok - 1887-1185. Törvényjavaslat, kereskedelm viszonyainknak a Törökbirodalommal és Bulgáriával, valamint Spanyolországgal és Portugáliával való ideiglenes rendezéséről
98 1185. szám Bulgáriát illetőleg megjegyzendő, hogy a vámterületről Bulgáriába kivitt árúknak ott a legnagyobb kedvezésben való részesitése iránt a berlini békeszerződésben megállapított állapot gyakorlati jelentőséget az angol-bulgár egyezmény által nyert, mely köztünk és Bulgária közt 1890. évi október 5 /i 7-én létrejött jegyzékváltásnak alapját képezte. Miután pedig az angolbulgár egyezmény 1892. január 7i 3-ig terjedő érvénynyel köttetett meg, a mi megállapodásunk is ezen határidővel lejár és megujitást igényel. Miután a bulgár kormány a tervbe vett autonóm vámtarifáját időközben még nem volt képes kidolgozni s igy nincs azon helyzetben, hogy ezt a vámtarifát a külállamokkal folytatandó szerződési tárgyalásoknak alapjául vehesse, Bulgáriával szemben is egyelőre végleges szerződésre még nem számithatunk, hanem csak azt vehetjük egyelőre kilátásba, hogy Bulgária az angol-bulgár egyezménynek és a többi államokkal (Német-Franczia-Olaszország-Belgium és az osztrák-magyar monarchia) annak alapján létesitett jegyzékváltásnak érvényességét meghosszabbitván, a 872%-os értékvámozás alkalmazását a vámterületről Bulgáriába bevitt árúkra nézve továbbra is fentartsa és biztosítsa. Ezzel szemben í eszünkről is beáll annak szüksége, hogy a bemutatott törvényjavaslat alapján felhatalmazást nyerjünk az 1890. évi deczember hó 2-án kibocsátott hirdetménynyel a bulgár árúkra nézve megszabott vámkezelést továbbra is fentarthatni. — Természetesen a kormány ezen felhatalmazást csakis a végleges megállapodás létrejöttéig fogja igénybe venni, melynek a törvényhozás elé minden késedelem nélkül való terjesztését szintén kötelességének fogja ismerni. Ezen felhatalmazással egyidejűleg a kormány még a Spanyolországgal és Portugáliával való kereskedelmi viszonyainknak ideiglenes rendezhetésére is hasonértelmű felhatalmazást kér a törvényhozástól. A Spanyolországgal 1880. évi június hó 3-án kötött s az 1887. évi deczember hó 27-én létrejött egyezmény (1888: XXX. t.-cz.) által meghosszabbitott kereskedelmi és hajózási szerződésünk (1881: XVI. t.-cz.), valamint a Portugáliával 1872. évi január hó 13-án kötött s az 1872. évi XXX. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi és hajózási szerződésünk a nevezett államok részéről 1892. évi február hó 1-ére felmondatván, szerződéses viszonyainknak újból való szabályozása végett a tárgyalások folyamatban vannak. Minthogy azonban a szóban lévő államok általános vámtarifájukat újabb revisió alá vették s azt 1892. évi február hó 1-én mindkét állam életbe szándékozik léptetni; minthogy továbbá a nevezeti két állam külkereskedelmi politikájának súlypontja Francziaországhoz való viszonyukban fekszik s igy igen természetes, hogy ezen államok szerződéses politikájának alakulása legelébb is a franczia köztársasággal folytatandó tárgyalásaik eredményétől van függővé téve, mindezen okoknál fogva számolnunk kell a fenforgó nehézségekkel, melyek legyőzése előreláthatólag még szintén hosszabb időt fog igénybe venni. Nehogy tehát Spanyolországgal és Portugáliával a felmondási határidőn túl egészen szerződés nélküli állapotba jussunk, a ministerium jelen alkalomból arra is felhatalmazást kér a törvényhozástól, hogy a Spanyolországgal és Portugáliával fennálló kereskedelmi szerződéseinket végleges megállapodások létrejöttével, melyeknek a törvényhozás elé leendő terjesztését a kormány annak idején feladatának fogja ismerni, egészben vagy részben meghosszabbithassa, illetve, hogy azok helyett a nevezett államokkal más ideiglenes megállapodásokat létesíthessen és ezeket hatályba léptethesse. Ezek előrebocsátása után a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Budapesten, 1891. évi október hó 30-án. Baross Gábor s. k., kereskedelemügyi m. kit: minister
