Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
1146. szám. 75 Á formális s ezzel kapcsolatos materialis bizonyítási kötelezettség az igazság megállapításának akadályául nem fog szolgálni, mert annak nem kellő alakban történt ajánlása, vagy a tárgyalás során a szabatosságot nélkülöző megjelölése, pótoltatik a bíróság kérdezési joga által. A bíróság pótlási és kiegészítési joga tehát a formális ajánlás helyébe lép s ekkép a jelzett eljárási elvek teljes épségben tartása mellett, mód és alkalom nyujtatik a bíróságnak, hogy a tárgyalás során felmerült minden bizonyitékot felhasználhat az ítélet alapjául. A bizonyítás kötelezettsége a kérvényezőket terheli, a választás-védőket pedig csak ellenkérvény esetében. Ettől független azon bizonyítási kötelezettség, melyet a felek önkényt az egymás ellen szolgáltatott bizonyítékok megerötlenitése czéljából hoznak indítványba. Azon esetben, midőn a választás érvénytelenítése oly ok alapján kéretik, melynek értelmében a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte, a választásvédőknek ellenbizonyítási jogát szabályozni kellett (83. §.). A javaslat értelmében a választásnál beadott szavazatok az általános többség megállapításánál mindaddig érvényesnek vétetnek,, míg azok érvénytelensége az eljárás folyamán be nem bizonyittatott. Ha az eljárás czélja oda irányul, hogy az érvényes szavazatok általános többsége megállapittassék, a választás-védőknek meg kell adni mindazon jogokat, melyek a valóságnak megfelelő megállapításhoz vezetnek. Az általános többség bírói megállapítása szükségessé teszi, hogy a választási eljárásban törvényellenesen érvénytelenített szavazat érvényesnek, a törvényellenesen érvényesnek nyilvánított szavazat pedig érvénytelennek declaráltassék. Az eredmény azonban a valóságnak meg nem felelne, ha az csak a képviselő ellen és a másik jelölt javára fogna helyt és nem viszont is. A javaslat 4. §-a megállapítja azon eseteket, melyekben valamely szavazat törvény szerint érvénytelen vagy érvényes. Meghatározza ebből folyólag, hogy az általános többség megállapítása czéljából mikor és mily feltételek alatt van hozzáadásnak vagy levonásnak helye. Ezen intézkedésekkel összhangzásban áll a 83. §-ban foglalt szabály, mely a választásvédőknek megadja azon jogot, hogy a bizonyítási eljárás elrendelését az általános többségnek ily alapon való megállapítása czéljából kérhetik. A bizonyítást elrendelő határozat a tárgyalás összeredményének alapul vétele mellett hozatik. (79. §.) Az utóbbira való utalás jelentősége abban rejlik, hogy a felek nyilatkozatai, egyes ténykörülmények beismerése, kérdésekre adott válaszok, vagy azok megtagadása, a kérvény vagy ellenkérvény kapcsán vagy a tárgyalás alkalmával előterjesztett okiratok, amazoknak szabad, ezeknek pedig a törvény korlátain belül eszközlendö méltatása szolgáltatja azon alapot, melyből folyólag a bíróság a tényeknek releváns, bizonyításra szoruló, vagy azt nélkülöző voltát megállapítja. A bizonyítást elrendelő határozat a bizonyítási eljárás alapjául szolgál. A határozatnak a 84. §-ban megállapított kellékei, a feleket terhelő bizonyítási kötelezettségnek folyományai s annak határozottságát két körülmény teszi egyaránt szükségessé. Az egyik a bizonyítás felvételének módja, a mint ez a javaslatban szabályozást nyer, különösen pedig a kiküldött által eszközlendö felvétel; a másik azon körülmény, hogy ezen eljárásban ugy a jogorvoslatok, mint az ügy újra felvétele, ki vannak zárva s ennek folytán a bizonyítási eljárást elrendelő határozatnak, illetve, tartalmának olyannak kell lennie, mely a felekre háramló hátrányok kikerülésére alkalmas. 10*
