Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

72 1146. szám. A javaslat értelmében a személyes megjelenés elrendelhető, de ennek foganatosítása, vagy eszközlése kényszereszközökkel helyt nem foghat. A meg nem jelenés következményeit a javaslat meg nem határozza, ép oly kevéssé azt, ha a fél egy feltett kérdésre a választ megtagadja. A meg nem jelenés az utóbbival egyenlő hatályú s a szabad méltatás tárgyát képezi. A kérvényezőknek vagy a választás-védőknek a tárgyalásokról való elmaradásának következményei az eljárási szakoknak megfelelően voltak szabályozandók. A javaslat (74—77. §§.) különbséget tesz a szerint, a mint a fent megnevezett felek egyike vagy másika az első tárgyalástól, vagy az ügy érdemleges folytatólagos tárgyalásától — még pedig a bizonyítási eljárás elrendeléséig, avagy annak elrendelése után — maradt távol. A meg nem jelenés következményei a felek perbeli állása szerint változnak. De mindezen különböző intézkedéseknél azon eszme az irányadó, hogy a vitás választási ügy eldöntése tisztán közérdekű természetű, továbbá, hogy a választás-védőkre nézve nem forog fenn védekezési kötelezettség, a melynek megtagadása egymagában a választás törvényszerűségének megállapításánál döntő befolyást gyakorolna. A választás-védőknek az első tárgyalásról való elmaradása — miután őket védelmezési kötelezettség nem terheli — az érvénytelenségi ok fenforgása vagy fenn nem forgására befolyással nem birhat s annak lényege csak abban jut kifejezésre, hogy az illetők nem érvényesíthetik azon jogokat, melyeket a javaslat nekik biztosít. A választás-védők elmaradása nem jelenti azt, hogy a kérvényben felsorolt érvénytelenségi okoknak és az ezeket megállapító tényeknek fenforgását beismerik, hanem csak azt, hogy a védelem jogaival élni nem kívánnak. Ez által sem a kérvényezők bizonyítási kötelezettsége, sem pedig a bíróságnak ez irány ban szabályozott jogköre változást nem szenved és az érvénytelenségi ok fenforgását a választásvédők elmaradása esetében is a bizonyosság azon fokára kell emelni, hogy az az ítéletben mint a biró meggyőződése juthasson kifejezésre. Ezen eljárásban — a kérvény alakszerűségeitől eltekintve — az alakszerűségek meg nem tartásához nem fűződhetnek oly következmények, a melyek az anyagi bizonyosságot pótolva, megengednék, hogy az ítélet a biró meggyőződése helyett egy alaki bizonyosságra fektettessék. Ajválasztás-védők a Curia előtti eljárásban a választás törvényszerűségének képviselőiül tekintetnek. Előadtam azon okokat, melyek folytán a javaslat a 35. §-ban felsorolt személyeken kivül e közérdek képviseletével más közeget fel nem ruház. A javaslat ugyanis azon elvből indul ki, hogy a választás törvényszerűsége érdekében a közreműködést a feleknek meg kell adni; de maga a közreműködés hiánya az eljárást közérdekű természetéből ki nem vetkőztetheti s ezen utóbbi szempont csak úgy jut kellően érvényre, ha az érvénytelenségi ok fenforgásának kérdése az ítéletben a választás-védők közreműködésétől oly értelemben függetlenittetik, hogy az mint a bizonyítási eljárás eredménye jelentkezzék, a melyen egyedül alapulhat a birói meggyőződés. A kérvényezőknek az első tárgyalástól való elmaradása a kérvény visszautasítását eredményezi azon általam kifejtett eljárási elvnél fogva, hogy az érvénytelenségi ok fenforgásának megállapítása, illetőleg az ezzel kapcsolatban álló bizonyítás kötelezettsége, első sorban a kérvényezőket terheli és csak ezek működése mellett kiegészítőlég és pótlólag szerez be a bíróság maga is bizonyítékokat. * A kérvényre nézve kifejtett elv hasonszerü alkalmazást nyer az ellenkérvény tekintetében.