Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
1146. szám. 61 Azon szempont, mely a felek meghatározásánál mérvadó volt, ily esetben is kellőkép érvényesül. A meg nem idézhető fél részére kirendelt ügygondnok a választás-védő fogalma alá esik s ugyanazon jogkörrel bir, mint a mely a fél által megnevezett meghatalmazottat megilleti. Habár a képviselő vagy a választásnál hivatalosan közreműködő közeg ezen eljárás folyamán, mint a közérdek képviselője jelentkezik; habár a kérdéses választó-kerület választói is a választás törvényszerűségének érvényesítése végett mint a közérdek képviselői léphetnek fel, — mégis szükségessé vált az előbbi személyek képviseletéről gondoskodni. Ily esetben az eljárás nem esik kizárólag azon szempont alá, mintha az távollevő ellen folynék le, mert az ügygondnok-kirendelés első sorban azért válik szükségessé, hogy a meg nem idézhetés esetében alaki szempontból legyen fél, a ki a választás törvényszerűségét képviseli s miután sem megjelenési, sem védelmezési kényszer nem forog fenn, a netán fellépő választóktól függetlenül, ilyenről gondoskodni kellett. Az eljárás azonban azon személyek, tekintetében, a kik ellen a kérvény intéztetett, egyúttal olyannak is tekintendő, mint a mely a távollevő elleni eljárás fogalma alá esik. Ez azon esetre nézve áll, midőn az ítélet a 122. §-on alapuló valamely rendelkezést is magában foglal. Az, hogy meg nem idézhető fél ellen ily megállapítás helyt foghat-e vagy sem, összefügg azon eljárási szabályokkal, melyek a meg nem jelenés folytán hozott ítélet tekintetében fennállanak. Ezek bővebb kifejtése a hetedik fejezetnél adatott s itt csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy a meg nem idézhető fél jogsérelmet alig szenvedhet, midőn a tényállások megállapítása oly módon eszközöltetik, mint a milyent a 4. és 76. §-ok rendelnek s ezen fölül az illető fél jogainak védelméről ügygondnok kirendelése által gondoskodva van. Kétségtelen, hogy a 122. §. esetében a távollevővel szemben az ítéletben oly következmények állapittatnak meg, melyek a büntető törvényben mint meghatározott cselekmények mellékbüntetései szerepelnek. Az általános bűnvádi gyakorlat a távollevők elleni eljárást nem ösmeri. De azért még sem állitható, hogy a javaslat e részben oly intézményt honosítana meg, mely az e téren uralkodó jogi elvekkel ellentétben áll. Az 1867. márczius 17-én kibocsátott igazságügyministeri rendelet »a sajtóvétségek felett ítélendő esküdtszékek felállítása irántc, a távollevő elleni eljárást a 20. §. e) pontja és a 80. §. értelmében szabályozza. Hasonlóan az 1884 : XVL t.-cz. alapján büntetés kiszabása történhetik oly fél ellenében, a ki mint távollevő, ügygondnok által volt az eljárás folyamán képviselve (37—39. §§.). HATODIK FEJEZET. Az eljárásra vonatkozó általános határozatok. A 43. §-ban foglalt szabály értelmében a jelen törvényjavaslatban szabályozott eljárás, a mennyiben maga a törvény nem intézkedik, a bűnvádi eljárás szabályaival egészítendő ki. E kiegészítésnek azonban csak akkor és annyiban lehet helye, a mennyiben az értelmezési szabályok foganatba vétele után hézag, vagy hiány mutatkoznék. A bűnvádi eljárás szabályai tehát csak akkor fognak alkalmazásba jöhetni, ha az eljárás alapelveinek és ezzel kapcsolatosan az egyes intézkedések értelmezésének segélyül vételével, hasonszerű perjogi viszony vagy kérdés, megoldást nem nyerhet.