Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 61 Azon szempont, mely a felek meghatározásánál mérvadó volt, ily esetben is kellőkép érvényesül. A meg nem idézhető fél részére kirendelt ügygondnok a választás-védő fogalma alá esik s ugyanazon jogkörrel bir, mint a mely a fél által megnevezett meghatalmazottat megilleti. Habár a képviselő vagy a választásnál hivatalosan közreműködő közeg ezen eljárás folyamán, mint a közérdek képviselője jelentkezik; habár a kérdéses választó-kerület választói is a választás törvényszerűségének érvényesítése végett mint a közérdek képviselői léphetnek fel, — mégis szükségessé vált az előbbi személyek képviseletéről gondoskodni. Ily esetben az eljárás nem esik kizárólag azon szempont alá, mintha az távollevő ellen folynék le, mert az ügygondnok-kirendelés első sorban azért válik szükségessé, hogy a meg nem idézhetés esetében alaki szempontból legyen fél, a ki a választás törvényszerűségét kép­viseli s miután sem megjelenési, sem védelmezési kényszer nem forog fenn, a netán fellépő választóktól függetlenül, ilyenről gondoskodni kellett. Az eljárás azonban azon személyek, tekintetében, a kik ellen a kérvény intéztetett, egy­úttal olyannak is tekintendő, mint a mely a távollevő elleni eljárás fogalma alá esik. Ez azon esetre nézve áll, midőn az ítélet a 122. §-on alapuló valamely rendelkezést is magában foglal. Az, hogy meg nem idézhető fél ellen ily megállapítás helyt foghat-e vagy sem, össze­függ azon eljárási szabályokkal, melyek a meg nem jelenés folytán hozott ítélet tekintetében fennállanak. Ezek bővebb kifejtése a hetedik fejezetnél adatott s itt csak annak megjegyzésére szo­rítkozom, hogy a meg nem idézhető fél jogsérelmet alig szenvedhet, midőn a tényállások meg­állapítása oly módon eszközöltetik, mint a milyent a 4. és 76. §-ok rendelnek s ezen fölül az illető fél jogainak védelméről ügygondnok kirendelése által gondoskodva van. Kétségtelen, hogy a 122. §. esetében a távollevővel szemben az ítéletben oly követ­kezmények állapittatnak meg, melyek a büntető törvényben mint meghatározott cselekmények mellékbüntetései szerepelnek. Az általános bűnvádi gyakorlat a távollevők elleni eljárást nem ösmeri. De azért még sem állitható, hogy a javaslat e részben oly intézményt honosítana meg, mely az e téren uralkodó jogi elvekkel ellentétben áll. Az 1867. márczius 17-én kibocsátott igazságügyministeri rendelet »a sajtóvétségek felett ítélendő esküdtszékek felállítása irántc, a távollevő elleni eljárást a 20. §. e) pontja és a 80. §. értelmében szabályozza. Hasonlóan az 1884 : XVL t.-cz. alapján büntetés kiszabása történhetik oly fél ellenében, a ki mint távollevő, ügygondnok által volt az eljárás folyamán képviselve (37—39. §§.). HATODIK FEJEZET. Az eljárásra vonatkozó általános határozatok. A 43. §-ban foglalt szabály értelmében a jelen törvényjavaslatban szabályozott eljárás, a mennyiben maga a törvény nem intézkedik, a bűnvádi eljárás szabályaival egészítendő ki. E kiegészítésnek azonban csak akkor és annyiban lehet helye, a mennyiben az értel­mezési szabályok foganatba vétele után hézag, vagy hiány mutatkoznék. A bűnvádi eljárás szabályai tehát csak akkor fognak alkalmazásba jöhetni, ha az eljárás alapelveinek és ezzel kapcsolatosan az egyes intézkedések értelmezésének segélyül vételével, hasonszerű perjogi viszony vagy kérdés, megoldást nem nyerhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom