Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 59 HARMADIK FEJEZET. A kérvény előleges megvizsgálása. A kérvény a második fejezetben foglalt határozatok szempontjából előleges megvizsgálás tárgyát képezi, Ezen alaki szempontból eszközlendö megvizsgálás kettős czélzattal bir: kizárni az oly kérvény feletti szóbeli tárgyalást, a mely helyrehozhatlan alaki hibában szenved, másrészt pedig megállapítani azon hiányokat, melyek pótlás vagy kiegészítés tárgyát képezhetik. Az első esetben a felesleges tárgyalások kikerülése, a második esetben a tárgyalásnak lehetségesitése képezi az intézkedés indokát. Szigorúan meg kellett határozni a 31. és 32. §-okban azon alaki kellékeket, amelyeknek hiánya a kérvény végleges visszautasítását vonja maga után és azokat is, a melyek kiegészítés, vagy pótlás tárgyát képezhetik. Ezen határvonal megállapításánál döntő szempontot az képezett, hogy pótlás tárgya csak oly kellék képezheti, a melynek utólagos helyrehozása nem olyan, mintha maga a kérvényezési határidő meghosszabbíttatott volna. A kérvény határozottsága és annak folyományakép annak változhatatlansága az eljárás egész tartamára szólván, kell, hogy a megindítástól egész a befejezésig, teljes mérvben fenforogjon. A javaslat az előleges megvizsgálás tekintetében eltér az eljárás azon elvétől, a mely szerint minden birói határozatot a feleknek nyilvános ülésben való meghallgatása előz meg. Ezen eltérő intézkedés részben abban leli indokát — a mint fentebb kifejtettem, — hogy a hatáskör megállapítása egyes concrét esetekben hivatalból eszközlendö és hogy az alaki kellékek hiányának megállapítására irányuló birói tevékenység olyan, melynek alapossága nem a felek közreműködésétől függ, miután az kizárólag magából a beadott kérvényből, illetve annak tartalmából történik. A biztosítékot, a mely a felek meghallgatásában s a kérdés nyilvános tárgyalásában rejlik, megfelelő módon kellett helyettesiteni. Ez okból foglaltatik a 31. §-ban azon intézkedés, hogy az ily visszautasító határozat csakis egyhangúan hozható. A képviselőháznak a 33. §-ban elrendelt értesítése szükségszerű folyományát képezi a javaslat 11. §-ában foglalt intézkedésnek, de ettől függetlenül is, mint az igazolási kérdéssel kapcsolatban álló, felveendő volt. NEGYEDIK FEJEZET. A felek és meghatalmazottjaik. Az eljárásba befolyó személyek, a felek fogalma alá esnek, szerepkörük a javaslatban szabatosan meg van határozva, irányadó szempont volt, hogy a közérdeket képviselik, a mely a választás érvénytelenítésére irányuló eljárásban a döntő szempont és a mely mellett a sértett személyt megillető jogosítvány háttérbe szorul. Az eljárásban, mint felek szerepelnek: a kérdéses választókerület választói mint kérvényezők, a képviselő, a kinek választása szóban forog, a választásnál hivatalosan közreműködő közegek, de csak annyiban, a mennyiben cselekményük a 3. §-ban foglalt pontok valamelyikének tényálladékát megállapítja — és végre a kérdéses kerület választói, mint választás-védők. Képviseleti kényszer csak ott forog fenn, a hol ugyanazon szempont alá esö személyek, az eljárásban perjogilag egy felet képeznek. Tehát kérvényezők és a választás-védő választók, ha többen vannak. Minden más fél a bíróság előtt személyesen járhat el. A képviseleti kényszert elvként kimondani ott, a hol politikai természetű jogok érvényesítése forog szóban, egyáltalán igazoltnak nem látszik még akkor sem, ha maga az eljárás megindítása szigorú alakszerűségektől van függővé téve. 8*