Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

54 1146 szám. A 13. §. azon elvet foglalja magában, hogy a menyiben a' Curia az érvénytelenítési eljárásban valamely tény bebizonyított voltát megállapította, az ily megállapítás a képviselőház előtti eljárásban az Ítéletnél alapul veendő. A Curia és a képviselőház hatáskörébe utalt érvénytelenségi esetek egymástól lényegesen eltérnek, de nincs kizárva annak lehetősége, hogy a 3. §. egyes pontjai alatt felsorolt esetekben egyes ténykörülmények valósága megállapíttatik, a mely ténykörülmény a képviselőház előtt fenforgó választási ügyben is a bizonyítási eljárásban mint jelentős körülmény szerepel. Főleg ily esetekre vonatkozik a fennebbi intézkedés. MÁSODIK CZIM. A Curia előtti eljárás. ELSŐ FEJEZET. A bíróság alakítása. A Curiára ruházott ezen különleges bíráskodás természete szükségessé teszi, hogy a bíróság alakítására vonatkozó szabályok törvényben nyerjenek megállapítást. Kiindulási pontul azon elvet kellett elfogadni, mely az 1874 : XXXIII. t.-cz. 51. §-ában nyert kifejezést, t. i. hogy azon birák meghatározása, kik bizonyos időn belül a bíráskodást gyakorolják, a Curia által eszközlendö, még pedig titkos szavazás útján. A tanácsok állandók, az egyes bíráknak az egyik vagy másik tanácsba leendő beosztása az elnök által közelebb az ügyvitelben állapittatik meg. A tanácsok megbízatásának időtartamát a javaslat 15. §-a egy évben állapítja meg. De e mellett a tanácsok összalakitásában a követendő gyakorlat egyöntetűségének biztosítása czéljából az állandóság elemeit is érvényre kellett juttatni. Az egyik: hogy az év lejártával a tagok fele sorsolás útján kilép; a másik: hogy a kilépett tagok újra kijelölhetők. A javaslat kizárja a Curia azon biráit, kik a főrendiháznak tagjai. Ezen intézkedés felvétele egyedül azon közjogi elvben gyökeredzik, hogy a törvényhozás egyik házának tagjai sem folyhatnak be a másik ház tagjainak igazolásába. A 16. §. eltérést tartalmaz azon elvtől, mely a 15. §-ban a tanácsok időtartama tekintetében megállapítva lett. Indokát a 119. §-ban foglalt intézkedésben találja, mert ha a tanács megbízása ily rendkívüli meghosszabbítást nem nyerne, a tárgyalás ismétlendő volna. A felek perbeli nyilatkozatai és az eljárás folyamán véghezvitt cselekményei ily esetben szükségszerüleg hatályukat vesztenék, mert hisz azok írásbeli megállapítást nem nyernek s ebből folyólag a szóbeli eljáráson alapuló birói intézkedések és határozatok is hatálytalanitandók volnának, a minek lehetőségét ki kellett zárni. A 17. §ban azon okok, a melyek fenforgása esetén a bíró törvény erejénél fogva valamely választás feletti bíráskodásban részt nem vehet, első sorban az 1868 : LIV. t.-cz. 56. §-ára való hivatkozással voltak megállapitandók. A választási ügy természetének szemmel való tartásával meghatározandók voltak azon különleges viszonyok, melyek a birót érdekeltnek s így az egyik vagy másik fél előtt nem pártatlannak tüntethetik fel. Tekintettel arra, hogy törvényhozásunk eddigelé az érdekeltségi okok megállapításában