Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
1146. szám. 49 A kétely, a mely a választás törvényszerű lefolyása vagy pedig az eredmény valósága tekintetében felmerül, az eljárás folyamán eloszlatható s ezért az okiratok kellő számú példányának hiánya egymagában érvénytelenségi okként nem volt elismerhető. Kétségtelen, hogy ez által a bíróság jogköre tágittatik, de ebben sokkal kisebb veszély rejlik, mintsem az alakiságnak túlhajtott érvényre jutásában, mely abban állana, ha a 88. §. megsértése feltétlen érvénytelenségi okként állapíttatnék meg (24. pont.). Az 1874: XXXIII. t.-cz. 86. §-ának értelmében országgyűlési képviselőnek az jelentendő ki, a ki a feljegyzett érvényes szavazatok általános , többségét megnyerte. A javaslat 3. §-a ettől eltérőleg nem a feljegyzett, hanem az érvényes szavazatok általános többségét állítja föl kellékül. Az eltérés abban találja indokát, hogy csakis ezen eljárás folyamán állapitható meg, hogy valamely beadott és feljegyzett szavazat érvénytelen; úgyszintén az, hogy valamely fel nem jegyzett szavazat, a mely a többség megállapitásánál számon kivül hagyatott, mint érvényes számításba vétessék. Ennek folytán első sorban megállapítandó volt, hogy melyik szavazat tekintendő érvénytelennek és ezzel kapcsolatosan meghatározandók voltak azon elvek, a melyek az általános többség megállapitásánál követendők. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 78. §-a értelmében semmis a szavazat, ha nincs értelme, ha többfélekép magyarázható, vagy ha nem a képviselőjelöltek valamelyikére adatott. Az 1876 : XXXIX. t.-cz, 8. §-a értelmében érvénytelen a szavazat, a mely oly egyénre adatott, a ki az említett törvény értelmében kijelölhető nem volt. A javaslatnak elvét képezi az: hogy az oly szavazat, melyre nézve a Curia előtti eljárásban kétségtelenné van téve, hogy az nem az illető választó szabad elhatározásának folyománya, hanem valamely törvénybe ütköző s ilyenül a 3. §-ban feltüntetett cselekmény következménye, érvénytelen és az általános többség megállapitásánál számításba nem jöhet. Ha tehát ezen eljárásban az általános többség megállapítása forog szóban, ez csakis az érvényes szavazatok számbavételéből állhat és a megállapítás, a választásban szereplő jelöltekre adott szavazatok összvizsgálatára kell hogy kiterjedjen. Téves volna a megállapítás feladatát akkép körülírni, hogy: képviselőnek csak az tekintendő, a ki annyi érvényes szavazatot nyert, mint a mennyi a számbavehető szavazatok általános többségének megfelel és kizárni annak a kimutatását hogy a másik jelöltre adott szavazatok közül az egyik vagy másik érvénytelen. Ezeknek megfelelően igtattatott a 4. § ba azon elv, hogy az általános többség megállapitásánál ugy a képviselőre, mint a más jelöltre beadott érvénytelen szavazatok levonandók. A midőn a Curia előtti eljárásban az érvényes szavazatok általános többségének megállapításáról van szó, számításba kell venni mindazon érvényes szavazatokat, a melyeknek érvényre jutása a választási eljárás folyamán, a szavazatszedö küldöttségek előtt törvény ellenére meg lett akadályozva. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 73. §-a értelmében a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható. Az idézett t.-cz. 12. §-a megállapítja azon feltételeket, a melyek alatt a külön jegyzékben foglaltak szavazásra bocsáttatnak. Az említett törvényczikk 78. §-a meghatározza azon ismérveket, a melyek fenforgásakor a beadott szavazat a szavazatszedő küldöttség által a választás folyamata alatt érvénytelenitendö. Mindazon esetekben, a midőn a szavazati jog törvény ellenére meg lett tagadva, vagya beadott szavazat törvény ellenére semmisnek lett nyilvánítva, a szavazási rovatos ivek tartalma s az ennek alapján kihirdetett eredmény a valóságnak meg nem felel s az ily alapon kiszámított általános többség, az érvényes szavazatok többségének el nem ismerhető. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXIX. KÖTET. ••-•'?
