Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 43 állapítására, a választás érvénytelenségét vonja maga után, addig az utóbbi esetben csak annyiban képezhet érvénytelenségi okot, a mennyiben a cselekmény és a választás eredményének mikénti alakulása között okozati összefüggés forog fenn, és a cselekmény ezen hatása megállapítást nyer. Megválasztott képviselőnek csak az tekinthető, a ki az érvényes szavazatok általános többségét elnyerte. Az ezen pontban foglalt cselemények azon szavazat érvénytelenítését vonják maguk után, a mely szavazat a cselekmény folytán adatott. A választás érvénytelenítését ezen cselekmények csak akkor vonhatják maguk után

v ha azok hatása a választás eredményére akkép mutatható ki, hogy az átalános többség, a melyet a képviselő nyert, magával a cselekménnyel oly szoros összefüggésben áll, hogy a cselekmény nélkül a látszólagos átalános többség nem éretett volna el. A 9. pontba közhivatalnoknak a büntető törvénykönyvbe [ütköző azon cselekményei foglaltattak, a melyekkel az a választás eredményét törvényellenesen befolyásolta, akkép, hogy egyes választókat a mikénti szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra birt. Maga a 9. pont a büntető törvénykönyv 187. és 475. §-aiban foglalt] elemek egybevonásából áll. , A cselekmény az általános többség alakulására befolyással bír és a választás érvénytelenítését eredményezi,ha ezen cselekmény következtében a javaslat értelmében eszközlendö szavazatlevonás vagy hozzáadás folytán, a képviselő olyannak tűnik fel, mint a ki az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte. A 10—12. pontok alatt azon cselekmények foglaltatnak, a melyek arra irányulnak, hogy bizonyos választók a választásban való részvételben gátoltassanak. Ezen pontok értelme és hordereje együtt ítélendő meg a javaslat 5-ik §-ban foglalt intézkedésekkel. Magában véve azon tény kimutatásához, hogy bizonyos választók a leszavazásban gátoltattak, a választás érvénytelenítését kötni nem lehetett, mert tekintet nélkül a gátolt választók számára és figyelmen kivül hagyva azt, hogy e gátolt választók melyik jelöltre akartak szavazni: a választás érvénytelenségét megállapítani egyértelmű volna azzal, hogy az illető választókerületben a többség a kisebbségnek kiszolgáltassák, a mely utóbbi ily cselekmény elkövetése által a választás érvénytelenítését bármikor képes volna előidézni. Ha bizonyos választóknak meggátlása abban, hogy a választás színhelyén megjelenjenek, vagy ott megjelenve, a szavazásban részt vegyenek, már egymagában elegendő volna arra, hogy a választás érvénytelen legyen: ez a legfonákabb következményekre vezetne. A legkényelmesebb mód volna arra, hogy a kisebbség egy oly választás érvénytelenítését előidézze, mely különben minden tekintetben a többség valódi akaratának kifejezése. A fenthivatkozott pontokban foglalt cselekményeknek tehát csak annyiban lehetett érvénytelenítő hatást tulajdonítani, a mennyiben azok a választás eredményét kimutathatóan befolyásolták s ennek folytán a választás nem tekinthető ugy, mint a mely mindazon választók tekintetbe vételével, a kik szavazni kívántak, a többség kétségtelen akaratát kifejezné. Az igazság megkívánja, hogy ép ugy, mint az más pontban történt az elutasított választókra nézve: a gátolt választók akarata is bizonyos irányban számba vétessék a választás eredményének megállapításánál. Meg kellett tehát állapítani azon módozatokat, a melyek alapján ily esetben az általános többség meghatározandó. (Javaslat 5. §-a.) E tekintetben különbség volt teendő a szerint, a mint a gátolt választókra nézve kimu tattatik, hogy melyik jelöltre szándékoztak szavazni vagy pedig ily kimutatás nem sikerült vagy meg sem kiséreltetett. 6*