Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

32 1146. szám. törvényességét továbbra is bírálat és eldöntés tárgyává tenni; de azon érvénytelenségi okok felett, melyek a Curia hatáskörébe utasíttattak: sem vizsgálati sem döntési hatalma nincs. Azok a Curia előtt érvényesitendök, mely felettök végérvényesen határoz és a képviselőházat a törvény kötelezi a Curia ítéletét az igazolás alapjául, ugy a mint van, elfogadni. A képviselőház jogkörét még két irányban tágabbra kellett szabni. Előfordulhat, hogy a Curia egyes esetekben, a kérvénynyel eléje vitt érvénytelenségi okok felett érdemileg nem dönt, bár azok megbirálása hatásköréhez tartozik. Ha a felek nem jelennek meg; ha a kérvényezők a kérvényt visszavonják; ha a kérvény alaki okokból végleg visszautasittatott, a Curia érdemleges döntése nem következhetik be. Ily esetekben a képviselőház kénytelen volna igazolni a megtámadott választást: bármily súlyosak és világosak is azon érvénytelenségi okok, melyekről a kérvény alapján tudomása van. Ily esetekben fenn van tartva a képviselőháznak az a joga, hogy mielőtt a képviselőt igazolná, ha közérdek szempontjából jónak látja, önnön kezdeményezéséből, a kérvényben foglalt érvénytelenségi okokat is vizsgálat és eldöntés tárgyává tegye. Ezen felül még egy jog illeti a képviselőházat. A jog megvizsgálni azt, ha vájjon az, a ki megválasztatott, egyáltalán választható-e? A javaslat elmegy odáig, hogy a 3. §-ban felsorolt semmiségi okok csak kérvény utján érvényesíthetők. A képviselőház tehát lemond arról a jogról, hogy azon érvénytelenségi okok szempontjából, melyek a 3. §-ban meg vannak határozva, ha kérvény egyáltalán nem adatott be, a választást önnön kezdeményezéséből megvizsgálja és a felett döntsön. De egy érvénytelenségi okra nézve kivétel van megállapítva. Ez a választhatóságra szükséges valamely törvényes kellék hiánya. E miatt is, ha a kerület választói kifogást tesznek, azt kérvény utján tartoznak érvényesíteni. Ennek birája a Curia és ha a Curia érdemben döntött, ez okból a választás többé kérdés alá nem vehető. De lehetséges, hogy a jogosultak egyike sem folyamodik á módhoz; ily esetekben a képviselőháznak fenn kellett tartani azt a jogot, hogy önnön kezdeményezéséből megvizsgálhassa és eldönthesse azt, ha vájjon a megválasztott képviselőben meg vannak-e azok a kellékek, a melyeket a törvény a választhatóságra nézve megkíván. II. A törvény tartama nyolez évre van megszabva. Sokkal jelentősebb törvényhozási rendszabály a választások törvényessége feletti bíráskodás ily széles körének átruházása, hogy sem annak oly módon való eszközlése hozatnék javaslatba, mely csak új törvénynyel volna megváltoztatható. Bármily gonddal alkottatik meg a törvény, bármily szorgos megfontolással mérlegeltetnek a különféle irányadó szempontok, nem szabad elfeledni, hogy itt oly jogról van szó, melyet az alkotmány a képviselőháznak ad, hogy a jelen rendszabály helyessége, vagy elhibázott volta felett végleges Ítéletet csak tapasztalás alapján lehet mondani. Ezekben rejlik főoka annak, hogy a törvény hatálya határozott időtartamhoz köttetett. A nyolez év lefolytával a törvény hatálya önmagától megszűnik és előáll a ház bíráskodási hatalmának teljessége. Ez biztosítja azt, hogy annak meghosszabbítása, módosítása felett a törvényhozás minden tényezője, első sorban maga a képviselőház, újólag, törvény által nem korlátozott szabadsággal foghat határozni. A javaslat ugy van szerkesztve, hogy a törvény a legközelebbi általános választások alkalmával lép életbe és igy a nyolez évi tartam alatt két általános választás és az időközben felmerült választások próbáját állná ki, és az időtartam vége oly időpontra esnék, midőn, ha az országgyűlések szabályszerű tartamát feltételezzük, a bekövetkező általános választásokig elegendő idő van arra, hogy annak további sorsa felett nyugodtan, a tapasztalások világánál lehessen határozni.