Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1147. Törvényjavaslat, a rumán királysággal létesitendő vasuti és közuti összeköttetésekről, s ugy az ezekre, mint a már létező csatlakozásokra vonatkozó viszonyok szabályozásáról

116 1147. szám. levő vasúthálózatával összeköthetni ; a műszaki kivitel tekintetében pedig 1435 méter szabványos nyomtáv mellett saját csatlakozó vonalait, tetszése szerint első- vagy másodrangú vasúiként épitheti s végül hogy ezen vonalaknak államköltségen vagy engedélyezés utján magánvállalat által leendő kiépítése is a két fél szabad elhatározásának tartatott fenn. Minthogy Rumánia területén a csatlakozó vonalak iránya és pedig Gymestől TarguOcnáig a Vöröstorony szorosból pedig Rimnikig, illetve Pitestiig a földrajzi helyzet által adva van; minthogy továbbá a csatlakozások rumán vonalainak kiépítése a magyar vonalak megépítésénél a kedvezőbb terepviszonyok és kisebb távolságoknál fogva rövidebb időt igényel s a rumán kormány a tárgyalásokban részt vett képviselőinek nyilatkozatai szerint saját csatlakozó vonalait mint első rangúakat szándékozik létesíteni, végre minthogy Rumániában a vasutak kizárólag állami költségen épülnek: ennélfogva a fentebb kiemelt részletes határozmányok a mi érdekeink és viszonyainkra való tekintettel lettek az egyezménybe felvéve. Ugyanis a magyar vasúthálózatból a gymesi csatlakozási pontig épitendő vonal mindenesetre aránytalanul hosszabb, mint ugyanezen csatlakozásnak rumán területre eső része s ugy erre, valamint az építési költségek nagyobb összegére való tekintettel, egyfelől az építésre hoszszabb határidőt kellett megállapítani, másfelől nyitva kellett hagyni a lehetőségét annak is, hogy a'csatlakozó vonalak a magyar területen esetleg mint helyi érdekű vasutak létesíttethessenek. A mi a csatlakozó vasutvonalak műszaki és illetve forgalmi jellegét illeti, azon körülmény, hogy Rumánia nem fektetett súlyt arra, miszerint a csatlakozó vonalak mindkét országban mint elsőrendtíek építtessenek, abban találja magyarázatát, hogy ezen csatlakozások inkább csak a teherforgalomra számithatnak, ennek legyőzése szempontjából pedig az illető vasutvonalaknak mikénti építése tisztán pénzügyi, illetve üzletgazdasági kérdést képez. A magyarországi csatlakozó vonalak iránya a földrajzi helyzet által annyiban szintén adva van, a mennyiben a vöröstoronyi csatlakozás csakis a m. kir. államvasutak Nagy-Szeben állomásától Talmácsig s innét az Olt folyó mentén a Vöröstorony-szorosig, illetve a csatlakozási pontig vezető 36 km. hosszú vonalon lesz megépíthető. Ezen csatlakozásnak mint helyi érdekű vasútnak képitése az állam minden nagyobb megterhelése nélkül már is biztosítottnak tekinthető, a mennyiben ugyanezen vonalon a Nagy-Szebentől Talmácsig, illetve az Olt folyó áthidalásáig (ezt is beleértve) terjedő vonalszakasznak elsőrangú alépitménynyel leendő kivitelét a nagyszeben—feleki vasútvonal engedélyt kérői már is biztosították, sőt az Olt hídtól a határszélig vezetendő vasútvonalnak kiépítése iránt is] kötelezettséget vállaltak. Ez alapon a nagyszeben—vöröstoronyi csatlakozó vonal mint másodrangú fogna építtetni, ugy azonban, hogy elsőrangúvá való átépítése bármikor utólag is minden nehézség nélkül eszközölhető lesz. E csatlakozás rumán vonalát illetőleg bátorkodom megjegyezni

v hogy a csatlakozási ponttal összekötendő piatra—rimnikr vasútvonal szintén másodrangú, minélfogva Rimniktől a magyar határszélig feltehetőleg csak az esetben fog elsőrangú vasút épülni, ha a piatra—rimniki 87 km. hosszú vonal egyidejűleg szintén átépíttetnék, a mi Rumániára jelentékeny áldozattal járna. Lehetséges azonban, hogy a csatlakozó vonal már eredetileg Pitestitől építtetnék a magyar határszélig, mely utóbbi esetben a bukaresti csomópont forgalma, ideértve a cernawodai Duna-hid kiépítésével kapcsolatosan a küsztendjei tengeri kikötő forgalmát is, első sorban a vöröstoronyi útirányra fog ugyau gravitálni; minthogy azonban a nagyszeben —vöröstoronyi magyar csatlakozó vonal emelkedési viszonyai nagyon kedvezők, kétséget nem szenved, hogy e vonalrész mint másodrangú vasút is képes lesz az arra irányuló forgalmat hosszú időre legyőzni. Ellenben a Ghymes-szorostól a magyar vasúthálózatig épitendő vonalat, habár e csatlakozás egyelőre nagyobb forgalomra nem számithat, kedvezőtlen emelkedési viszonyai miatt leg-