Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1096. A pénzügyi bizottság jelentése, "az 1889. évi XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabadkikötő területének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről" szóló törvényjavaslatról

1096. szám. 77 1096 . szám. A pénzügyi bizottság* jelentése, „az 1889. évi XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabadkikötő terü­letének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről 4 * szóló törvényjavaslatról. Az 1878. évi XX. t. ezikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. t.-czikk által érvényében meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség 4. czikkében foglalt határozatnak megfelelőleg alkotott, 1889. évi XVI. t.-czikk Fiume és Trieszt szabadkikötó'k területének az osztrák­magyar vámterületbe való bekeblezésére 1891. július 1-sŐ napját tűzte ki határidőül. A monarchia mindkét államának törvényhozása ennélfogva intézkedéseket van hivatva tenni az iráiit, hogy eme szabadkikötó'-területeknek a vámterületbe történő bevonása idején, valamint annak megtörténte után, oly helyzet biztosittassék, a mely a kereskedelmi forgalmat a beolvasztás idején meg nem zavarja és azt továbbra is biztosítja. A pénzügyi bizottsághoz utalt s a monarchia mindkét államára vonatkozólag azonos alapelvekre fektetett törvényjavaslat ezeket az intézkedéseket foglalja magában. Maga a beolvasztás eme törvényjavaslat szerint, a közraktárakra fordítandó nagyobb mérvíí kiadások mellőzésével, oly módon vitetnék keresztül, hogy Fiume jelenlegi viszonyainak és forgalmi igényeinek megfelelőleg, bizonyos meghatározott kikötői területrészek továbbra is szabad területté nyilváníttatnak; az igy létesítendő »puuto-franco« ban az árúk ki- és berak­tározása és kezelése minden vámellenőrzés mellőzésével történik. E tényleges punto-franco kiterjedése a törvényben nincs megállapítva. Azonban ugy Fiúméra, mint Triesztre nézve> mindkét állam kormánya egyetértésével előzetesen meghatároztatott a szabad területeknek ama maximalis vonala, a melyen belül mindegyik állam kormánya a forgalom igényeihez és a helyi viszonyokhoz képest a tényleges punto-francot a másik állam kormányának hozzászólása nélkül kitűzheti, módosíthatja és megváltoztathatja. Egyrészt azonban eme tényleges punto-franco felállítása, másrészt a volt szabadkikötő­területe és az osztrák-magyar vámterület közötti szabad forgalom életbeléptetése tekintetéből, gondoskodni kell oly intézkedésekről, a melyek mellett az az elv, hogy a jelenlegi külzetekben 1891. július elsejével a vámok és fogyasztási adók életbelépjenek, érvényre jusson a nélkül, hogy ez által a forgalomban lényeges zavarok álljanak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom