Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1093. Törvényjavaslat, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról

1093. szám. 63 nimum a jövedelmi átlagokban keresendő és nincs kizárva, hogy a társaság következő négy évi jövedelmei csökkennének, de viszont az sincs kizárva, sőt valószínűbb, hogy a jövedelmek emelkedni fognak, azonban épen ezen bizonytalanság miatt a ma elérhető eredményeket koczkára vetni nem volna előrelátó, előnyös cselekedet. Ezek után számot kell adnunk arról, hogy miként véljük az államosítást már most foganatosítani és vájjon a szerződés, melyet ezúttal ajánlani bátorkodunk, megérdemli-e azt, hogy az előttünk lebegő nagy czélokhoz méltónak és az államra nézve előnyösnek tekintessék. Mellékelve van szerencsénk bemutatni: 1. a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról szóló törvényjavaslatot, és 2. magát az erre vonatkozó szerződést. Legyen szabad a dolog természeténél fogva mindenekelőtt ez utóbbira kitérnünk. Általánosságban előre kell bocsátanunk, hogy a megváltás fejében a társaságnak fizetendő évjáradék — és ez a leglényegesebb pont — megállapításánál a kormány a barátságos egyezkedést tartotta szem előtt; mert számolnia kellett azon körülménynyel, hogy az állami megváltásnak nem barátságos egyezkedés, hanem csupán az erre megnyílt jog alapján érvényesítése esetére a megváltási ár nagysága nem függ egyedül a megelőző hét évi jövedelmezőségtől, melynek alakulását a kormány hosszabb időre előre megítélni különben is épen nem, s díjszabási rendelkezések által befolyásolni is csak korlátolt mértékben képes: hanem egyfelől a megváltási évjáradék megszabására nézve ugy az engedélyokmányban, mint a szerződésben bizonyos minimális határok vannak kikötve, mely minimális határok mérvadóbbja nem a tökére, hanem az 5 évi átlag-jövedelemre van fektetve; másfelöl pedig a forgalmi eszközök és anyagszerek az engedélyokmány szerint külön kárpótlás tárgyát képezik. Hozzájárul, hogy a szóban forgó szerződési és engedélyokmányi határozmányok — a mint erre alantabb még rámutatandunk — oly eltérő magyarázatokra adnak anyagot, hogy a kormány a barátságos egyezkedés útját már ezen okból is alig vélte elkerülhetőnek, — mert alig szenved kétséget, hogy ha bevárjuk azon időpontot, midőn a megváltás csakis a megváltási jog megnyílta alapján érvényesíthető, a társaság is viszont a merev jogi álláspontra helyezkedett volna. Ugyanez áll a megváltási árnak a szerződési és engedélyokmányi minimum alatti megállapítása tekintetében is, melyet a megváltási jog érvényesítésére szerződésileg kitűzött határidő bevárása esetén minden valószínűség szerint kizártnak kellene tekinteni, holott az alantabb következő számszerű kifejtések szerint a kormánynak e tekintetben is nem jelentéktelen előnyt sikerült az állam javára elérni. Az államosítás, illetve a jelen állami megváltás azon módjára nézve, melyet ez alkalommal követtünk, megjegyezzük, hogy az annyiban eltér az eddig követett megváltási módozatoktól, a mennyiben tekintettel arra, hogy a társaság osztrák vasutvonalait, továbbá a magyar területen fekvő uradalmait, bánya-és hutamüveit, valamint gyárait továbbra is megtartja, az állam nem vállalja el a társaság czímleteinek közvetlen beváltását, hanem a társaságnak meghatározott évjáradékot fizetne, hogy továbbá nem veszi át a társaságnak összes cselekvő és szenvedő vagyonát, hanem csak azon tárgyakat, illetve értékeket, követeléseket és tartozásokat, melyek a szerződésben világosan meg vannak nevezve; viszont azonban a megváltás tárgyát képező vasutvonalakra és egyéb ingatlanokra nézve az állam nem csupán a szabad rendelkezési jogot szerzi meg, illetve az állami tulajdonjognak azokra való bekebelezése nem halasztatik akkorra, mikor a vasutvonalakra bekebelezett elsőbbségi terhek tervszerűen törlesztve lesznek, hanem ezen terheknek egyidejű törlése és a társaságnak fizetendő évjáradékokra való átutalása mellett az állam tulajdonjoga a megváltás alá kerülő vasutvonalakra és egyéb tárgyakra azonnal be fog kebeleztetni, mihelyt a szerződés jogerőre emelkedik.