Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1091. A közlekedésügyi bizottság jelentése, "az osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, ugyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik czikkének módositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

38 1091. szám 1091 . szám* A közlekedésügyi bizottság jelentése, „az „osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXL t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés meg­szüntetéséről, úgyszintén az 1887. évi XXIV. törvény czikkel meg­hosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség Vl-ik czikkének módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Több mint húsz éves tapasztalat tanúsága szerint az »osztrák-magyarLloyd« gőzhajózási vállalat képtelen volt az irányában támasztott azon igénynek megfelelni, hogy ugy az osztrák, mint a magyar tengerészeti kereskedelem érdekeit egyenlően és kielégítő módon szolgálja. Annyira nyilvánvaló volt ez a tényállás, hogy a törvényhozás már az 1880: XXV. törvény­czikkel szükségesnek látta a Lloyd hiányos szolgálata következtében mutatkozó hézagot egy magyar hajózási társaság segélyezése által betölteni. A törvényhozás azóta is többször volt kénytelen hasonló irányban intézkedni. így nevezetesen az 1886 : XXXI. törvényczikkel, mely az »Adria« magyar gőzhajózási vállalatnak nyújtott segély-összeget 250.000 frtra felemelte. Bár ezen magasabb segély-összeg is jóval mögötte maradt az »osztrák-magyar Lloyd« által élvezett 408.200 forintnyi subventiónak, a magyar társaság mégis a fiumei forgalomban az első helyet foglalta el, mig a»Lloyd«­társaság csak másodsorban szerepelt. A viszonyoknak ellenállhatatlan ereje különben már rég kije­lölte a nevezett hajózási vállalatok mindegyikének a maga természetes forgalmi területét olyképen, hogy a »Lloyd« első sorban a keletre helyezze át működésének súlypontját, mig az »Adria« főképen Fiúménak összeköttetését a nyugottal közvetítené. Ezen helyzetnek, mely további tisztázásra nem szorult, vonja le következményeit azon egyezmény, melyet a kereskedelemügyi minister ur az osztrák kormánynyal mégkötött és a mely a jelen törvényjavaslathoz mellékelve van. A közlekedésügyi bizottság előtt tehát a »Lloyd«-dal eddig érvényben álló segélyezési szerződés felbontásának helyessége nem lehetett kétséges. Hiszen az elválásnak eszméje régen megérett volt valamennyi illetékes tényezőnél. A beterjesztett egyezménynek érdemet azonban a bizottság abban látja, hogy az elkerülhetetlenné vált elválás ugy vitetik keresztül, hogy az nem szakítást jelent, hanem rendezést, — az összes idevágó kérdéseknek végleges, mert mindkét félre nézve előnyös rendezését. Tekintettel azon nehézségekre, melyekkel ez idő szerint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom