Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1139. Törvényjavaslat, a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875:XXXII. törvényczikk módositása tárgyában

360 1139. szám. d) a fizetés kiegészítő részét képező rendszeres korpótlékok; e) a készpénzfizetést pótló vagy kiegészítő földilletmény jövedelme, a terménybeli járandóságok és egyéb szolgálmányok tíz évi átlag szerint számítandó helyi értéke. Természetbeni lakás, lakbér, kegyúri adomány, helyi vagy drágasági pótlék, iskola fűtésére szolgáló fajárandóság, irodai átalány, segéd tartására szolgáló javadalom a végellátás összegének kiszámításánál nem veendő figyelembe. 4. §. Az özvegyek segélypénze 300 frtnak, illetve az elhalt férj legutolsó beszámítható fizetésének 600 frljáig ennek 507o-át, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20-% át teszi, mely segélypénz a férj halála napjától számított fél év múlva tétetik folyóvá, melyből az özvegyen maradt nő nemcsak saját gyermekeit, hanem elhalt férjének előbbeni házasságából származott gyermekeit is ellátni tartozik. ;•_.-.'"'./.; 5- §• A nőtanitók a férfitanitókkal az ellátási igény elbírálásánál ugy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében egyenlőknek tekintendők. A férj azonban neje után annak 3 havi fizetésével, illetve, ba nyugdíjas állapotban halt el, 3 havi nyugdíjával felérő temetkezési járulékon kivül semminemű részeltetésre igényt nem tarthat. 6. §. A nőtanitó saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjra, vagy végkielégítésre az esetben is tarthat igényt, ha férje még életben van, vagy az után külön ellátást élvez s folytonos ellátását akkor is megtarthatja, ha férje után később részesül csak ellátásban, vagy ha újra férjhez megy. 7. §. Ha az özvegy anya segélypénzt húz, akkor egy gyermekre nem számíttatik külön gyámpénz, hanem az egy gyermek levonásával a többi fejenként az anyát megillető ellátásnak V«-át kapja. A gyámpénznek valamennyi gyermekre eső összege azonban az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja. A nőtanitó árvái, minthogy atyjok az 5. §-ban foglalt korlátozás folytán özvegyi ellátásban nem részesülhet, szülőtlen árvákul tekintendők és róluk az alább következő §. értelmében kell gondoskodni, oly módon, hogy az árvagyámpénz alaptételének kiszámítása akként eszközlendő, mintha az atyja özvegyi ellátásához igénynyel bírna. 8. §. A teljesen szülőtlen árvák, ha csak egyik szülőjük működött a tanítói pályán, fejenként a fentebbi §. értelmében számítandó gyámpénzen fölül még 25 frtot kapnak, ha mind a két szülőjük tanitó volt, ugy mindenik szülőjük után külön-külön számítandó gyámpénzen kívül még 50 frtot nyernek. A teljesen szülőtlen és vagyontalan árvák az őket megilletendett gyámpénz fejében 3 éves koruktól kezdve árvaházakban neveltetnek, úgyszintén azon vagyontalan árvák, kik teljesen szülőtlenekül tekintendők, mivel egyik szülőjük házassági elválás, vagy valami saját hibája miatt nyugdíját elvesztette, vagy ilyet nem is nyert, utóbbiak azonban csak az esetben, ha életben maradt szülőjük kérelmezné, vagy ha az 186S: XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében