Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1138. Törvényjavaslat, a határ- és földmérési jelek rongálása és megsemmisitése tárgyában alkotandó büntető határozatokról

358 1138. szám. 5. §-hoz. Abból, hogy a javaslat szerint az intézkedése tárgyát tevő cselekmények vétséget álla­pítanak meg, önként következik, hogy a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvény­könyvnek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései az itt meghatározott vétségekre is kiterjednek. Ennek daczára a minden eltérő értelmezést kizáró intézkedés ajánlatosnak mutatkozott. Az alaptörvénynyel az azt módosított 1887. évi VIII. törvenyczikknek hatályát is fel kellett említeni. 6. §-hoz. Minthogy a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 418., 421. §-ai szerint vagyon-rongálás esetében esak a sértett fél indítványára van a bűnvádi eljárásnak helye, nem volt fölösleges kimondani, hogy a javaslatban körülirt és főleg a közérdeket sértő cselekmények hivatalból üldözendők. Az 1880. évi XXXVII. törvényezikkben kifejezést nyert elvek szerint nem lehet kétség arra nézve, hogy a javaslat szerint vétséget képező cselekmények a bíróságok által birálandók el (40., 41. §§.) és hogy a 2. §. szerint 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő vétség tár­gyában fiz eljárás a törvényszékek hatáskörébe utalandó (41. §.). Hasonlóképen az említett elveknek felel meg, hogy az 1. és 4. §§-ba ütköző, legfeljebb 3, illetve 6 havi fogházzal bün­tethető vétség tekintetében a járásbirósági hatáskör állapíttatott meg (41. §.). Ellenben az idézett törvényezikk által a járásbíróságok hatáskörére nézve megállapított határon (41. §.) túlmegy a javaslat, midőn a harmadik §. második esetében egy évig terjedhető fogházzal büntetendő vét­séget is a járásbíróságok eljárásának tárgyává teszi. Ezen intézkedésre indokul szolgált egyrészt általában felismert szüksége annak, hogy a járásbíróságok hatásköre kiterjesztessék, másrészt pedig ama tapasztalati tény, hogy a bíróságoknak csak igen ritka esetekben van alkalmuk a büntetés legnagyobb mértékét megállapítani. 7. §-hoz. A büntető-törvények hézagának pótlása lévén a javaslat czélzata, kívánatos, hogy a hozandó törvény lehető gyorsan lépjen hatályba. Minthogy a közönséges felfogás és jogérzet szerint is tiltott cselekményekről történik intézkedés, a törvénynek kihirdetésével való hatályba lépte aggályra nem ad alkalmat. Mindazáltal a büntető jognak amaz alaptétele, hogy senki o!y cselekményért ne büntettessék, melyet elkövetése előtt létrejött törvény vagy törvényes rendelet büntetendőnek nem nyilvánított, ez esetben is fentartandó volt. Kelt Budapesten, 1891. évi július hó 15-én. Szilágyi, Dezső s. k. y m. kir. igazságügyi minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom