Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1088. Törvényjavaslat, az 1889. évi XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabad kikötő területének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről

1088. szám. 23 Ily tényekkel szemben a kormány méltányosnak találta, hogy a fűszereknek a jelzett czélra vala behozatala vámmentessé tétessék, necsak azon gyárak részére, a melyek az eddigi vámkülzetekben fekszenek, hanem a többi hasonnemű gyárakra is, megjegyezvén, hogy ezen intézkedés által a vámjövedelem sem fog csökkenni, miután, mint ezt már felemiitettem, e czélra eddig sem történt behozatal. Nehogy azonban visszaélések történhessenek, a vámmentes behozatal csak külön engedély­jegyek alapján és megfelelő ellenőrzés mellett lesz eszközölhető. Megjegyzem egyébként, hogy hasonló kedvezmény Németországban is fennáll. 2. A Ili­tarifaosztálynál (déli gyümölcs) a 11. t. sz. (czitrom, limoni, narancs) után következő jegyzet törlendő és helyébe teendő : »A termelési helyekről tengeren át Fiúméba és Triesztbe behozott és osztályozás végett kirakott déli gyümölcsökből (11. t. sz.), a mennyiben ezek a kereskedelmi szerződések szerint nem vámmentesek, 30% mint kihányás, vámmentesen behozható.« Fiúméba és Triesztbe sok narancs és czitrom hozatik be ugyanis a czélból, hogy ott kiválasztassanak és kiválogatott állapotban részben a vámterületre szállíttassanak, részben pedig más államokba, főleg Oroszországba kivitessenek. A kikötőkbe érkező narancs és czitrom közül azonban majd 73-ad rész oly állapotban kerül oda, hogy az a nagykereskedés czéljaira többé nem alkalmas. Ezen nagyobbára félig rothadt állapotban érkező narancsok a szegényebb néposztálynak szoktak eladatni és pedig oly olcsó áron, hogy vámot el nem viselhetnek. Nehogy tehát a kikötőinkre nézve fontos déli gyümölcskereskedés az által csorbát szenvedjen, hogy az oly narancs-küldemények, a melyek nem szerződéses államokból származnak, kikötőinkből más kikötőhelyre tereitessenek, a törvényjavaslatba felvett kedvezmény engedélyezése indokoltnak látszik. Ezen kedvezmény különben addig, mig az 1887. évi deczember 7-én Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés hatályban marad, nem bir nagyobb jelentőséggel, miután a narancs, czitrom és limoni ezen szerződés alapján, ha a legnagyobb kedvezményben részesülő orszá­gokból hozatik monarchiánkba, általában vámmentes. Itt tehát csak azon hányad jön tekintetbe, mely Törökországból nem török lobogó alatt kerül vámterületünkre, miután az idegen lobogó alatt érkező török árúk nálunk a legnagyobb kedvezményre igényt nem tarthatnak; minthogy pedig ez utóbbi mennyiség jelentéktelen, a pénzügyi szempont is alig jöhet figyelembe azon előnyökkel szemben, melyekkel a javaslatba hozott módosítás forgalmunkra általában és az átviteli kereskedésre birni fog. A 14. a) t. sz. után (mandula) felveendő: »Jegyzet: ugyanezek a fiumei és trieszti volt szabadkikötök területén foganatosítandó mandulaolaj gyártására vámmenteseké A száraz mandula az általános tarifa szerint 100 kg.-ként 15, az olasz szerződéses tarifa szerint pedig 5 frt vám alá esik. Tekintettel tehát azon iparvállalatokra, melyek a kikötőkben mandulaolajat készítenek és a nyers anyagot eddig vámmentesen kapták, a bevonás után pedig azt csak vámfizetés mellett szállíthatnák gyárukba, javaslatba hozatik, hogy ezek számára a mandula vámmentesen legyen behozható. Itt tehát ugyanoly érdekek voltak mérvadók, mint a fűszereknél, csakhogy ezen kedvezmény egyedül azon gyárakra szorittatik, a melyek terme­lési viszonyaiban a bevonás által változás fog beállani. A kedvezmény különben csak engedély alapján és kellő ellenőrzés mellett fog meg­adatni. 3. A VII. tarifaosztálynál (főzelék, gyümölcs, növények és növényrészek) a következő két új határozatnak felvétele hozatik javaslatba : a) a 33. t. sz. után (külön meg nem nevezett olajmag) a következő jegyzet veendő fel: »Jegyzet: külön meg nem nevezett olajmagvak, a repcze, (repczemag) és mák kivételével vámmentesek*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom