Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1088. Törvényjavaslat, az 1889. évi XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabad kikötő területének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről

20 1088. szám. határvonalát a forgalom igényeihez képest és a helyi viszonyokhoz mérten a maximalis határvonalon belül kitűzni és esetleg módosítani, a nélkül, hogy a tekintetben a másik kormány hozzájárulásához lenne kötve. A szabad területek maximalis vonala azonban ugy Fiúméban, mint Triesztben a két kormány egyetértésével lett megállapítva, és a szabad területek ezen legszélsőbb határvonalában változás egyoldalúan egyik részről sem eszközölhető. A mi ezen maximalis vonalat illeti, Fiúméban ebbe bele lett vonva a kőolajrakodó terület nyugoti oldalától a Recina folyó rakpartjáig terjedő egész kikötő-kerület, ugy, hogy a jövőbeni punto franco ezen maximalis vonalába Fiume úgyszólván összes kikötő területe megszakítás nélkül és egész hosszában beleesik, és a jövő igényei szempontjából az esetleg szükséges terjeszkedés is lehetővé van téve, a mennyiben tekintettel a fiumei korlátolt területi viszonyokra némely oly területrészek is vonattak be a maximalis punto francoba, melyek eddigelé a szabadkikötö területéhez nem tartoztak. Ezen maximalis határvonalon belül a tényleges punto franco határai a jelen forgalom igényeihez képest szintén lehető széles mérvben olykép vonattak meg, hogy abba a IV. számú móló nyugoti tövétől a Zichy-moló keleti tövéig terjedő kikötő rész az összes létesítményekkel együtt beleesik. A tényleges punto franco ezen területén az árúk kezelése ép ugy lesz eszközölhető, mint az jelenleg a szabad kikötő területén történik, miért is a szabad terület ezen czélnak megfelelöleg fog berendeztetni és annak határvonala vasrácsozattal elzáratni, a vámügyi szolgálat pedig a lehető legczélszerűbben berendeztetni. Áttérve már most a törvényjavaslat egyes határozataira, a következőket van szerencsém megjegyezni: Elvül szolgál az, hogy a jelenlegi külzetekben 1891. évi július elsejével a magyarosztrák vámtarifa és a magyar-osztrák vámterületen alkalmazott fogyasztási adók életbe lépjenek, azaz, hogy ezen időtől kezdve külföldi árúk ezen tarifa értelmében fizessék meg a vámot és az eddigi vámkülzetekben jövőben fogyasztás alá kerülő czikkek a nálunk érvényes megadóztatás alá essenek. Ezen elvből kifolyólag az 1. czikkben kimondatik, hogy 1891. évi július 1 -tol kezdve Fiúméban és ennek eddig a vámterületből kizárt környékén hatályba lépnek a határvámjövedékre vonatkozó mindazon törvények és rendeletek, melyek azon időben a magyar korona országainak egyéb területén is érvényesek lesznek. Ezen időponttól kezdve tehát vámköteles árúk csakis a vámkülzetnek tekintendő szabad területen leendő raktározás vagy feldolgozás czéljából, ezen kivül pedig csak vámhivatali ellenőrzés vagy ellenzár alá helyezett köz- és magánraktárakba lesznek behozathatok. Minthogy azonban csak a gyakorlat fogja kitüntetni azt, hogy vámkezelést illetőleg mily intézkedések válnak a forgalom érdekében szükségesekké, a 2-ik czikkben a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a vámszabályok tekintetében a bevont területeken szükség esetén könnyítéseket léptethessen életbe. A 3-ik és 4-ik czikkekre, melyek a vámtarifával kapcsolatosak, utóbb vissza fogok térni. Az 5. czikkben a volt szabad kikötő területe és az osztrák-magyar vámterület közötti szabad forgalom életbeléptetésére legvégső határidő gyanánt 1891. évi augusztus hó 1-je állapittatik meg, a kormánynak jogában álland azonban e czélra rendeleti utón egy korábbi időpontot is kitűzni. Ezen időszak arra fog felhasználtatni, hogy a külföldi megvámolatlan árúkészletek a jelenlegi külzetekben felvétessenek és utólagosan megvámoltassanak. Ezen czikkben megállapittatnak továbbá azon feltételek, a melyek mellett a bevonás napja és a szabad forgalomnak tényleges életbeléptetése közötti időközben a vámterület felé irányuló forgalom megengedve lesz. E tekintetben kiköttetik, hogy a fogyasztási adónak alávetett tárgyak közül a nyers anyagokból vagy korábbi czukortermelés maradékaiból termelt