Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1088. Törvényjavaslat, az 1889. évi XVI. t.-cz. végrehajtásában Fiume szabad kikötő területének az osztrák-magyar vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről

1088. szám. 17 nem nagyobb, ha előzetesen a fogyasztási adó minden 100 kilogramm után 6 frt C0 krral lefizettetik; b) minden illetékfizetés nélkül mindazon egyéb árúkra nézve, melyeknek belföldi eredete hiteles kereskedői könyvek, eredeti árúszámlák vagy más bizonyitékok által hitelesen beigazoltatok, illetve egyébként kétségen kivül helyeztetik; végül: c) ugyancsak minden illetékfizetés nélkül mindazon külföldi eredetű árúkra nézve, melyek beviteli vám alá nem esnek, vagy a melyek mút elvámoltattak, illetve a melyek vámja hivatalosan előjegyzésbe vétetett. 6. §. 1. A fiumei szabadkikötő területén 1891. évi július 1-én talált vámköteles külföldi eredetű árúkészletek az ezen napon az osztrák magyar vámterületbe való behozatalra nézve érvényes illető vámtételek szerint (beleértve a vámtarifának az ezen törvény 3. §-ában megállapított módosításait) vámolandók el. A fiumei szabadkikötő területén 1891. évi június végén talált árúk elvámolása és előjegyzése alkalmával, azoknak valamely a legnagyobb kedvezésre jogosult országból való származása bebizonyitottnak tekintetik. A belföldi származású czu!:orkészletek, valamint a belföldön finomitott s legfelebb 880° sűrűségű ásványolaj-készletek pedig a jelen törvény 5. §-ának a) pontja alatt felsorolt feltételek fenforgása esetén, az ott meghatározott adótételek szerint adóztatandók meg. 2. Mindazáltal bárkinek jogában áll az utólagos vám-, illetve adófizetés alá eső árúkat egészen vagy részben külföldre vagy a jelen törvény 1. §-ában emiitett helyek valamelyikére, illetve az ellenőrzés alatt álló raktárak egyikébe a kiszállítás megtörténtének vagy az emiitett helyekre és raktárakba történt betározásnak szabályszerű igazolása mellett kiszállitani. Az árúnak külföldre vagy valamely nyilvános közraktárba történt ily kiszállítása esetén, az illető árú az azt terhelő vám-, illetve adókötelezettség alól mentessé válik. — Az esetben, ha az árú hivatalos ellenzár, illetve ellenőrzés alatt álló magánraktárba tároltatik be» az árút terhelő vám- és adókötelezettségre nézve legfelebb 2 évre terjedő fizetési halasztás áll be, s a vám- és adótartozás azon részletekhez mérten fizetendő le, illetve hozandó leírásba, melyekben az árú a magánraktárakból a vámterület szabad forgalmába bocsáttatik, avagy külföldre vagy valamely nyilvános közraktárba kivitetik. 3. A pénzügyigazgatásnak fentartatik azon jog is, hogy oly feleknek, kik árúikat ellenzár, illetve ellenőrzés alatt álló raktárakba betárolni nem kívánják, kikre nézve azonban az árúikat terhelő vám-, illetve adótartozás egyszerre való lerovása terhes lenne, biztosíték mellett megfelelő, de egy évet túl nem haladható fizetési halasztásokat engedélyezhessen. 7. §. A kormány felhatalmaztatík, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg az előbbi §-ban szabályozott utólagos elvámolás, illetve utólagos megadóztatás módozatai, valamint ezen utólagos elvámolás, illetve megadóztatás alá eső egyes árúnemek és árumennyiségek tekintetében esetleg engedélyezendő mentességek iránt rendeleti utón intézkedjék. 8. §. Az árúkészletek megállapításánál a következő elvek irányadók: 1. Minden fél szavatol azon bevallás teljességeért és helyességeért, mely általa a jelen KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXVIII. KÖTET. a