Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1107. Törvényjavaslat, azafrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott brüsseli nemzetközi értekezlet főokmányának és a hozzá tartozó nyilatkozatnak beczikkelyezéséről
224 1107. szám. A jőokmány tartalmát illetőleg megjegyzem, hogy mig a hasonló tárgyú korábbi szerződések csak arra szorítkoztak, hogy a rabszolgakereskedést a tengeren megtiltsák, addig a jelen főokmány határozatai oda irányulnak, hogy a rabszolgakereskedés minden mozzanatában nyomon követtessék a négerek elfogatásától kezdve a rendeltetési helyekig s ehhez képest hathatós eszközökről történik gondoskodás, hogy a rabszolgakereskedéssel foglalkozók vagy azok támogatói megbüntettessenek és az áldozatok megvédessenek. Az I. fejeiét a rabszolgakereskedésnek annak fészkében való elnyomása végett teendő intézkedéseket foglalja magában. Ezen intézkedések lényege abban áll, hogy az érdekelt hatalmak közreműködése egész azon vidékekig kiterjesztetik, a hol még rabszolgavadászat űzetik. így Afrika belsejében állomások fognak felállíttatni, melyeknek feladata a rabszolgák fogásának és szállításának megakadályozása. Különösen kiemelendő az V. czikkben foglalt azon határozat, mely szerint a föokmányt aláirt hatalmak kötelezettséget vállaltak, hogy a rabszolgakereskedés és az azzal kapcsolatos bűntettek ellen megfelelő büntetőjogi intézkedésekről gondoskodnak. A magyar büntető törvénykönyv rendelkezései, valamint a Horvát-Szlavonországban érvényben levő törvények és határozatok a szóban álló czikkben foglalt határozatoknak Szent-István koronájának országaiban való végrehajtását minden tekintetben kellőképen biztosítván, részünkről e tekintetben külön törvényhozási intézkedés szüksége nem forog fenn. Különösen kiemelendő továbbá, hogy a VIÍI— XIV. czikk határozatai szerint a fegyverekkel és löszerekkel való kereskedés Afrikában, miután ott azok a rabszolgavadászatnak legveszedelmesebb eszközei, szigorú ellenőrzésnek vettetnek alá, hogy ekkép a rabszolgavadászok az azok martalékául eső néger népségek felett jelenleg gyakorlott fölényüktől megfosztassanak. A VIII. és IX. czikk értelmében mindazon fegyverek, a melyek Afrikában, a 20. északi szélességi foktól a 22. déli szélességi fokig terjedő övön belül bevitetnek, állami vagy állami felügyelet alatt álló raktárakban helyezendök el. Ezen raktárakból a kereskedés számára csak kovapuskák és közönséges lőpor vehetők ki. A javított szerkezetű lőfegyverek ellenben, a mennyiben azok nem a rendőrség vagy a védelmi csapatok felszerelésére rendelvék, csakis bélyeggel ellátva és csupán megbízható egyéneknek szolgáltathatók ki, a kiknek e czélból bizonyos időre szóló és visszaélés esetében visszavonható engedélyjegyek birtokában kell lenniök. A kormány fentartja magának, hogy az esetre, ha az ide vonatkozólag folyamatban levő tárgyalások során megállapittatnék annak szüksége, hogy nálunk is oly törvényes határozatok alkottassanak, a melyek megakadályozzák lőfegyvereknek és löszereknek az ország területéről a VIII. czikkben meghatározott területre való bevitelét, eladását, vagy szállítását, továbbá a közbenső határokon való behozatalát, kivitelét és a rabszolgakereskedés színhelyét képező vidékekre való átvitelét, e czélból annak idején külön törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé. A II. fejeiét a rabszolgakaravánok által követett utak ellenőrzésére, ezen karaváncsapatoknak megállítására és letartóztatására és a négerkereskedők megbüntetésére vonatkozólag az illető hatalmak által foganatosítandó intézkedéseket foglalja magában. A III. fejeiéiben a rabszolgakereskedésnek tengeren való elnyomása tekintetében követendő eljárás szabályoztatik. Anglia tudvalevőleg a jelen század eleje óta több európai és Európán kívüli állammal már több ízben kötött szerződéseket, melyek értelmében az illető szerződő államok kölcsönösen biztosították hadihajóiknak azt a jogot, hogy a másik állam lobogója alatt közlekedő kereskedelmi hajókat, ha azok rabszolgakereskedés gyanúja alatt állanak, megállítsák és megmotozzák. így jött létre a többek közt 1841. deczember 20-án NagyBrittannia, Porosz-, Franczia- és Oroszország s a monarchia közt az úgynevezett ötös szövetségi szerződés, mely szerint a szerződő hatalmak mindenike köteles volt a lobogóját viselő gyanús hajók megmotozására meghatalmazást kiállítani. Ha valamely hajón rabszolgák találtattak,
