Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1105. A pénzügyi bizottság jelentése, "a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról" szóló törvényjavaslatot illetőleg

1105. szám. 173 kormánynak arra, hogy a díjszabások megállapítására döntő befolyást gyakorolhasson. Ezen állapotnak fentartása hosszabb időre annál hátrányosabb fogott volna lenni a magyar államvasutakra nézve, minél bizonyosabb az, hogy egy oly díjszabási politikának, mint a milyen a kormány által kezdeményeztetek, teljes hatására csak akkor lehet számítani, ha az összefüggésben és egységesen kezeltethetik és alkalmaztathatik különbség nélkül az egész országban, már pedig az osztrák-magyar államvasat magyarországi vonalainak beváltásával ez megtörténik az ország legnagyobb részére nézve. De másfelől azon szempont elől sem lehet szemet hunyni, hogy a vasutak államosítására irányzott forgalmi politikánk az ország áldozatkészségét nagy mérvben vette igénybe, 8 ennélfogva felette méltányos, hogy ezen forgalmi politika eredményeiben is, különösen pedig azon díjszabási kedvezményekben, melyeket ezen forgalmi politika eredményezett, az ország különböző vidékei egyaránt részesüljenek. Már pedig ennek elérését az osztrák-magyar államvasút magyar vonala lényegesen gátolta az ország egy jelentékeny részére nézve. A bizottság szeme előtt lebegett az is, hogyha a beváltás nem történik most meg, akkor az osztrák-magyar államvasút, a mely annyit bizonyosan tudhatott, hogy 1895. január i-seje után a beváltás okvetlenül meg fog történni, ezt a 4 évet már csak átmeneti időnek foghatta volna tekinteni, s minderi törekvése ezen 4 év alatt odairányulhatott volna, hogy a bevételek mesterségesen fokoztassanak, a kiadások pedig mesterségesen apasztassanak, hogy ekképen 1895. január 1-ére a beváltás alapjául egy kedvezőbb jövedelmi átlag éressék el. Hogy mennyiben sikerült volna ez az osztrák magyar államvasutnak, e részben biztos támpontokat a pénzügyi bizottság nem szolgáltathat; annyi azonban áll, hogy a kormány közlései szerint a bevételek a következő években valószínűleg emelkedő irányzatot mutattak volna. De ettől eltekintve, a pénzügyi bizottság előtt az a szempont is lebegett, hogy egy oly nagy üzletnél, a milyen a vasúti üzlet, még áldozatok árán is a bizonyosságot a végleges állapotot elébe kell helyezni a bizonytalanságnak és az átmeneti viszonyoknak. Már pedig, ha a hátralevő négy évig ez a beváltás nem történik meg, akkor talán a bizonytalanság még az 1895. január 1-sei időponton túl is terjedt volna; mert az eredeti engedélyokmány szövegezése oly rendelkezéseket is tartnlmaz, melyek nem lévén elég határozottak és világosak, nézeteltérésekre adtak volna alkalmat, s a beváltás végleges keresztülvitelét 1895. január 1-én tul is hátráltathatták és nehezíthették volna. Nem csekély szempont volt az is, hogy a budapest-brucki vonalon halaszthatatlan nagymérvű beruházások lettek volna szükségesek, ha a megváltás már most nem történik meg s a budapest-brucki vonalon nem könnyittetik az által, hogy a forgalom egy része az osztrákmagyar államvasút budapest-marcheggi vonalára tereltetik. De másfelől a szűknek bizonyult budapesti központi személy-pályaudvar kérdése is könnyebben megoldható, ha a forgalmat az osztrák-magyar államvasút budapesti pályaudvarára lehet legalább részben átutalni. Ezen indokokból kiindulva, a pénzügyi bizottság helyesnek találja az államra nézve azon intentiót, hogy az a beváltási jog, mely az államot csak 1895. január 1-től illetné meg, szerződéses utón már most érvényesíttessék. A mi már a beváltás módozatát illeti, e részben az eredeti engedélyokirat és az 1882. június 8-iki szerződés határozmányai az irányadók. Az 1882: XLV. t.-cz.-be iktatott szerződés 2. czikkének ide vonatkozó második bekezdése következőképen szól: »A megváltási ár meghatározása czéljából az 1855. évi január elsején kelt engedélyokmány 14. czikkének határozatai szerint, de csakis a társulat magyarországi vasútvonalai tiszta jövedelmének alapul vétele mellett, megállapíttatik azon évjáradék, mely a vonalak meg-