Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1052. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

1052. szám. 85 9. §. A biröságok főnökei kötelesek az igazságügyminister kívánatára törvényhozási, törvénykezési és igazságügyigazgatási kérdésekben véleményt nyilvánítani, kellő adatokat és felvilágosításokat nyújtani. 10. §. A kir. curia és a kir. Ítélőtáblák felhívás nélkül is kötelesek a törvényeknek az igazságszolgáltatás körében tapasztalt hiányaira vagy újabb törvényes intézkedések szükségességére nézve felmerült adatokat összegyűjteni. Ezeket az adatokat az elnök minden év elején — sürgősség esetében évközben is — kivüle még legalább hat ítélő bíróból álló bizottság elé terjeszti. A megvizsgálandó adatok természetéhez képest több ily bizottság is alakitható. A kir. curia bizottságaiban a koronaügyész (ezen állás betöltéséig a budapesti kir. főügyész), a kir. ítélőtábla bizottságaiban a kir. főügyész, illetőleg helyetteseik részt vesznek. A bizottságok az előterjesztett adatokat megvizsgálják és ezeknek, valamint a törvénykezés terén szerzett tapasztalataiknak alapján véleményeiket az igazságügyministerhez terjesztik fel. 11. §• A kir. curiánál és a kir. Ítélőtábláknál elnöki tanács alakítandó, mely a biróság elnökén kivül áll: 1. a m. kir. curiánál a másodelnökből és valamennyi tanácselnökből; 2. a kir. Ítélőtáblánál a tanácselnökökből (Budapesten az alelnökből is). Ha a tanács az elnökkel együtt nem állana öt tagból, akkor a tanács e számig a rangsorban következő birákból egészítendő ki. A megjelenésben akadályozott rendes tagokat a rangsorban következő birák helyettesitik. 12. §• Az elnöki tanács hatáskörébe tartozik véleményezés és határozathozatal minden oly igazságügyi igazgatási kérdésben, melyet az igazságügyminister akár általános, akár egyes ügyeket tárgyazó rendeletben a tanács elé utal. 13. §. A felebbviteli bíróságoknak kötelességük az ügyek felülvizsgálata alkalmával arra is ügyelni, hogy az alsóbb bíróságok megtartják-e pontosan az eljárási és ügyviteli szabályokat. Tapasztalt szabálytalanság vagy késedelmesség esetében a felebbviteli biróság az illető biróság főnökét külön határozatban figyelmezteti és a határozatot az illető biróság közvetlen felsőbb felügyeleti hatóságával is közli. A mennyiben nyilvánvaló, hogy az ügyviteli szabályok meg nem tartása miatt súlyosabb, de fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenség, mulasztás vagy késedelem terhel valamely itélőbirót vagy bírósági hivatalnokot: a felebbviteli biróság a terheltre, meghallgatása után külön indokolt határozatban rendbírságot róhat. Ha hivatalfőnök a rendbirságra itélt, úgy a határozat vele közvetlenül, különben a hivatalfőnök útján közlendő. 14. §. Ha a kir. ügyészségeknél alkalmazottak szolgálati kötelességeiket fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenséggel, mulasztással, vagy késedelemmel megszegik: ellenükben, meghallgatásuk után, a rendbírság alkalmazhatásának joga a fölöttes felügyeleti hatóságokat illeti.