Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1079. Törvényjavaslat, az "Adria" magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről

1079. szám 399 meg ne kellene küzdenie, mi az »Adriá«-ra annál nyomasztóbb volna, miután saját hajóival az emiitett két viszonylat ellátására jelenleg még különben sem volna képes. Miután azonban a társaság hajóállománya csakis az 1893. év végéig lesz a kikötött számra kiegészítve, ezen időpontig a társaságnak átmeneti intézkedésként ideiglenesen meg­engedtetik, hogy rendes járatait, a mennyiben hajóraja azok végzésére nem elégséges, idegen, de a társaság tulajdon hajóival mindenben egyenlő minőségű és teljesítményképességű gőz­hajókkal teljesíttesse. Közforgalmi szempontból szükségesnek mutatkozott a kormánynak a társaság üzletvite­lére és díjszabási intézkedéseire kellő befolyást biztosítani és a nélkül, hogy a társaság szabad üzleti mozgásában túlságosan korlátoztatnék, a szükséges állami ellenőrzést lehetősiteni. A kor­mány ezen befolyását és ellenőrzését biztosítják a szerződés 12., 13., 16., 34., 35., 36. és 38. §-ai, melyek határozatai közül kiemelem, hogy a díjszabások megállapítása tekintetében mindazon határozatok kiköttettek, melyek egyrészt a kormány befolyásának érvényesítésére, másrészt pedig a hazai forgalom érdekeinek biztosítására szükségesek, hogy továbbá a társaság elnö­kének és alelnökeinek megválasztatása ezentúl a kormány megerősítését fogja igényelni. A • kormány a társaság igazgatóságában továbbra is 3, általa kinevezendő tag által lesz képviselve, — és ezen kívül felügyeleti jogát az általa kinevezendő ministeri biztos által, kinek ellenőrzési tiszte érvényesítésére a társasággal szemben tág hatáskör biztosíttatott, továbbá a m. kir. tengerészeti hatóság által fogja gyakorolni. Végre a társaság minden fontosabb elvi határozata, mint a tőkéjének felemelésére és leszállítására, valamint az alapszabályok módosí­tására és a társaság esetleges feloszlatására vonatkozó határozatok csak a kormány jóváhagyá­sával foganatosíthatók. A kormány felügyeleti jogának gyakorlása az államot költséggel nem fogja terhelni, a mennyiben a társaság a ministeri biztos díjazására évi 4.000 forintot lesz köteles az állam­pénztárba befizetni. Miután a társaság hajórajának nagyobbitása következtében képesítve leend arra, hogy háború vagy mozgósítás esetén, sőt béke idején is hasonló szolgálatokat teljesítsen, milyenekre eddig a monarchia két állama által közösen segélyezett »osztrák-magyar Lloyd« kötelezve volt, a szerződés 17. §-ában a társaságot az 1888. évi XXI. t.czikkbe iktatott hajózási és posta­szerződés XI. rzikkében foglalt határozmányoknak megfelelően köteleztem mindazon szolgál­mányokra, melyek a jelzett fontos érdekek szempontjából indokolva vannak. Az-imént említett szerződés Xll-ik czikkében a hazaküldendö tengerészek, valamint egyéb vagyontalan magyar és osztrák állampolgárok, és a hazájukba visszaküldendő vagyon­talan külföldieknek hazaszállítása tekintetében foglalt kötelezettségeket, valamint a Lloyd­szerzödés VIII— X. czikkeiben foglalt kedvezményeket a szerződésbe szintén felvettem (18., 19., 20. és 21. §§.). Ezen kedvezmények közül különösen felemlitendönek tartom, hogy a szerződés 21. §-a szerint az »Adria« társaság gőzhajói részére a szerződés tartamára a consuli hajózási illetékek fizetésétől való mentesség biztosíttatik, ép ugy, mint ezt eddig az »osztrák-magyar Lloyd« gőzösei is élvezték, mely kedvezménynek a viszonosság alapján a Lloyd-társaság hajói számára való további megadásához az »osztrák-magyar Lloyd« gőzhajózási vállalattal fennálló hajózási és postaszerzödés megszüntetéséről és az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség VI. czikkének módosításáról szóló törvényjavaslat 3. §-ában a törvényhozástól a felhatalmazás a magyar kormány számára egyúttal kikéretik. A szerződés 24. §-ában az »Adria« valamennyi hajójának a postai szolgálatra való igénybevétele biztosíttatott és a társaság járatain a magyar posta szállítása tekintetében mindazon szolgálatokra köteleztetett, melyeket eddig az »osztrák-magyar Lloyd« teljesíteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom