Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1078. Törvényjavaslat, az "osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, ugyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik czikkének módositásáról

1078 szám. 367 6. Triesztből Fiume érintésével Corfun és Gandián át Smyrnába és vissza (óránként 8 tengeri mértföld sebességgel) évenként 52 járat. Az »osztrák-magyar Lloyd« tehát az emiitett 6 útirányban éyenkint 246 járatot 343.080 tengeri mértföld úthoszszal teljesített, melyek a magyar forgalom szolgálatában fentartottaknak tekinthetők. Ezen járatok közül is azonban a belforgalomban esak az 1. alatt emiitett fiume-eattarói gyorsjárat Dalmácziával való személyforgalmunk szempontjából és a 3. alatt emiitett fíumecattarói árújárat tesz forgalmunknak számba vehető szolgálatot, habár ez utóbbi járat is árú forgalmunk közvetítésére elégtelennek bizonyulván, Fiume és Dalmáczia közt a magyar állam segélyezése mellett hazai vállalatok utján más rendes járatokat kellett berendezni. A külföldi forgalomban fentartott járatok közül pedig az ország kereskedelmének csak az 5. alatt emiitett konstantinápolyi, valamint fakivitelünknek a 4. alatt emiitett alexandriai járat szolgált, mig a 6. alatt emiitett görög-keleti járaton a Fiúmén át irányuló magyar forgalom mindeddig jelentéktelen volt és mindezen járatok tekintetében is gyakran felmerült a panasz, hogy a Lloyd első sorban Trieszt érdekeit tartván szem előtt, a magyar érdekű vonalakra kellő figyelmet nem fordit. Az »osztrák-magyar Lloyd« gőzhajózási vállalat gőzöseivel az 1889. és 1890. évben Fiúmén át közvetített árúforgalmat a következő adatok tüntetik fel: 'f1889. évben kivitel Fiúméból . . . . 338.861 q. 10.143-325 m

5 11.905 db. behozatal Fiúméba . . . 126.819 » . — 1 » összesen . . 465.680 q. 1890. évben 10.143-325 m

3 11.906 db. kivitel Fiúméból . . . . 235.620 q. 13.048*985 m

3 7.080 db. behozatal Fiúméba . . . 172.137 » — 1.282 » összesen . . 407.757 q. 13.048-985 m

3 8.362 db. Összehasonlítva ezen forgalmat a csekélyebb állami segélyezésben részesülő »Aclria« magyar tenger hajózási részvénytársaság hajóival Fiúmén át közvetített árúforgalommal, mely az 1889. évben 1,902.520 q.-t és 21.161 m

s-t, az 1890. évben pedig 1.906.060 q.-t és 25.404 m

s-t tett, továbbá a Fiume és Dalmáczia és Fiume és Isztria közt fentartott rendes járatokért némi állami segélylyel támogatott »Sverljuga és társak fiumei gőzhajózási vállalat árúforgalmával, mely az 1889. évben 170.586 és az 1890. évben 185.174 q.-t tett, kitűnik, hogy az »osztrák-magyar Lloyd« nem adott kellő viszonzást azon segélyért, melyet neki Magyarország fizetett. Ezen viszonyok között a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya által — miután az meggyőződött, hogy a magyar kormány hozzájárulása a Lloyd közös állami segélyének felemeléséhez ki nem eszközölhető — felvettetett azon kérdés, vájjon a magyar kormány szempontjából nem merülne-e fel nehézség az ellen, ha az osztrák-magyar Lloyd vállalattal fennálló közös szerződéses viszony a szerződésnek még hátralévő tartamára felbontatnék és a vállalat kizárólag a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal lépne szerződéses viszonyba. Habár a magyar kormány teljes tudatában volt azon nagy feladatoknak, melyek a Lloyddal évtizedeken át fennállott közös szerződéses viszony felbontása esetén megoldandók voltak, mindazonáltal az ügy érett megfontolása után nem tartotta sem indokoltnak, sem méltányosnak megakadályozni azt, hogy a szerződés felbontása utján a Lloyd ügyei más módon rendeztethessenek, miért is a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával abban állapodott meg, hogy az »osztrák-magyar Lloyd« gőzhajózási vállalattal fennálló közös szerződéses viszony