Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1078. Törvényjavaslat, az "osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888. évi XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről, ugyszintén az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség VI-ik czikkének módositásáról

1078. szám. 361 A Fiume, illetve Trieszt és Brazília, esetleg a La-Plata terület közt fentartandó járatok a magyar tengeri hajózási vállalat és a Lloyd által váltakozva teljesíttetnek. Az adriai tengernek keleti partján a keleti forgalomban határul a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879. évi XVI. törvényczikkben, illetve az 1879. évi május hó 7-én kelt törvényben (R. Gr. Bl. 65. sz.) a kispart-hajózásra nézve megállapított határvonal fogadtatik el és ezen vonalon belül mindkét fél rendes segélyezett járatokat berendezhet. 2. A*szabad szolgálatban külön járatokat ugy a magyar tengeri hajózási vállalat, mint a Lloyd meghatározott forgalmi területre való korlátozás nélkül teljesíthet, a mennyiben tulajdon vagy bérelt gőzösökkel a másik fél forgalmi területén szerződésszerű vonalakon időszaki járatok nem rendeztetnek be, vagy egyes járatok nem oly czélból indíttatnak, hogy valamely szerződésszerű segélyezett vonalnak verseny támasztassék. 3. A kereskedelemügyi cs. kir. minister intézkedni fog, hogy a következő vonalak fentartása, illetve berendezése a Lloyd utján szerződésszerűen biztosittassék: a) kéthetenkint egy járat Triesztből—Fiúménak mindenkori érintése mellett, Corfun, Patrason, Pirauson, Syrán, Salonichon át Konstantinápolyba és vissza legalább nyolcz tengeri mértföldnyi gyorsasággal; b) Kéthetenkint egy járat Triesztből — Fiúménak mindenkori érintése mellett — Corfun és Candián át Smyrnába és vissza, legalább nyolcz tengeri mértföldnyi gyorsasággal. Ennek ellenében a Lloyd szabadságában áll, hogy az ezen vonalon Fiume érintése nélkül esetleg berendezett többi járatokon Ancona és Bari vagy Ancona és Barletta kikötőket érinthesse; c) négyhetenkint egy járat Fiúméból Alexandriába és vissza, mely esetleg oly kép fog berendeztetni, hogy az egy Trieszt és Syria közti vonal részvonalát képezendi, legalább nyolcz tengeri mértföldnyi gyorsasággal; d) kéthavonkint egy járat Triesztből, Fiúménak mindenkori érintése mellett Botnbayon, Columbon és Singaporen át Hongkongba és vissza, csatlakozással Calcuttába és Calcuttából. 4. A kereskedelemügyi magyar királyi minister intézkedni fog, hogy a magyar tengeri hajózási vállalat által Fiúméból Triesztnek mindenkori érintése mellett, a spanyol szárazföld középtengeri kikötőibe havi járatok rendeztessenek be. \ 5. Fiume, illetve Trieszt és Brazília között a két kereskedelmi minister által közösen megállapítandó menetrend szerint a magyar tengeri hajózási vállalat és a Lloyd által évenkint összesen tizenkét járat fog fentartatni, melyek a két vállalat között váltakozva olykép fognak eszközöltetni, hogy a január hó 1-től június hó végéig terjedő időre öt, az év további szakára pedig hét járat essék és hogy mindegyik csoportban a járatok közt lehetőleg egyenlő időközök maradjanak. A hajók Fiúméból — illetve Triesztből — Triesztnek, illetve Fűimének mindenkori érintése mellett meghatározott napokon fognak indulni, fentartatván, hogy erőhatalom esetén az elindulás — az illető állam erre felhatalmazott közegének engedélyével, a feltétlenül szükséges időhaladékkal történhessék. Ellenben szabadságukban áll a vállalatoknak a Braziliából való visszautazást a menetrendszerű indulási időn túl tíz napig terjedő haladékkal megkezdeni. A visszautazáson a két hajózási vállalat a menetrendben megállapított közbenső kikötők érintésére (Fiume és Trieszt kivételével) nincs kötelezve; a visszautazásnak mindenkor a hajó anyakikötőjében kell végződnie. A két vállalat megegyezésének tartatik fenn az, hogy a járatok sorrendjét melyik vállalat kezdje meg. A mennyiben ily megegyezés nem érhető el,Ja sors dönt és azontúl a járatok megkezdése évenkint váltakozva történik, a mennyiben a vállalatok a kereskedelemügyi ministerek beleegyezésével másként nem állapodnak meg. EÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXVII. KÖTET. 46