Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1064. A horvát-szlavon földtehermenesitési pótlék ügyének végleges szabályozására kiküldött magyar országos bizottság jelentése

1064. szám. 303 Ez utóbbi eljárás követendő mindazon előlegek tekintetében, melyek az alapnak, műveletei háboritlan keresztülvitele végett, 1853. évi november hó 1-től kezdve az államkincstárból fognak adatni.« De az 1857. évben a következő tartalmú legfelsőbb elhatározás jelent meg: »Ó császári kir. apostoli Felsége Horvát-Szlavonországoknak legfelsőbb különös változatlan jóindulatának új bizonyitékát akarván adni, 1857. évi június hó 7-én Laxenburgban kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a horvát-szlavonországi földtehermentesitési alapnak az államkincstár irányábani, az 1857. évi november hó végéig 1,948.500 frtban megállapított tartozása kamatnélküli tartozásba változtassák át s hogy addig, mig ezt az ország eszközei meg nem engedik, a visszafizetéstől elállassék, továbbá, hogy a horvát-szlavón országos alapnak az 1858. közigazgatási évre az államkincstárból 150.000 frtnyi segély adassék.« Az 1866. évben létrejött a horv.-szlav.-dalm. udvari kanczellária és a cs. kir. pénzügyministerium között ezen előlegek elszámolása iránti utasítás, melynek 3. §-a azt rendeli »Ha az egyik évben adott előlegek, természetesen a visszafizetett összegek levonása után, minden várakozás ellenére meghaladnák az 1857. évi június he 7-én kelt legfelsőbb elhatározásban engedélyezett 150.000 frtnyi p. p. vagy 157.500 frt osztr. ért. maximális öszszegü kamatnélküli kincstári előlegeket, úgy az ezen évben a fenti maximális összegen felül adott előlegek után, ha a legközelebb következő hónapban nem lesznek visszatérítve, a további időre, melyre tartozásban maradnak, azaz azon hónap első napjától kezdve, mely hónap az adott előleg után következik, azon hó végéig, mikor vissza lettek fizetve, a kincstárnak 5% kamat fizetendő.« Ezen utasítás 4. §-a pedig azt rendeli: »Az állami számvevőség tartozik azon hónapra, mely megelőzi azt, melyben az új eljárás életbe fog lépni, a kincstár és az alap közti utolsó elszámolást, mint végelszámolást eszközölni.« A 4. §-ban emiitett ezen leszámolás végre lett hajtva s a számlák az 1866. évi márczius hó végével az alapnak 3,120.683 frt 77 krnyi kamatnélküli tartozásával lettek lezárva. Ezen leszámolás a cs. kir. pénzügyministerium által 1867. évi április hó 5-én 6.287. sz. a. kelt leiratával jóvá lett hagyva. A horvát-szlavón országos bizottság tehát számadásainak kiindulási pontjául vette az 1866. évi márczius végével leszámolt 3,120.683 frt 77 krnyi kamat nélküli előleget, mert a fennállott cs. kir. állami kincstárnak 1866. évi márczius hó végével a földtehermentesitési alap ellenében ezen követelése volt s csak ezen követelést, olyant, a milyen volt, ruházhatta át a közös államkincstárra. Az 1866. évi április hó 1-től kezdve pedig a fenti utasítás szabályai érvényesek. Ezen szabályok a kötött kiegyezésig nem lettek megváltoztatva, az 1868. évi I. (XXX.) t.-czikk pedig rendeli, »hogy az e czélra netalán szükséges segély az eddigi mód és gyakorlat szerint a közös állampénztárból fog előlegeztetni*. Ugy az ezen elszámolás módjáról addig fennállott szabályok a törvény szentesítését nyerték. Ezért a közös kir. pénzügyministerium 1872. évi augusztus hó 16-án 19.373. sz. a. kelt rendeletével rendelte el, hogy az 1866. évi márczius hó végével 3,120.683 frt 77 krban elszámolt előleg kamat nélkül tovább is számoltassák el s hogy ezentúl is kamat nélkül számoltassák el az évi előleg, a mennyiben 157.000 frtnyi összeget nem haladna meg. Magától értetődik s felesleges még jobban kiemelni, hogy a horvát-szlavón országos bizottság a kamatok kamatját nem számította, a keletkezett felesleget pedig első sorban a kamatok visszafizetésére, továbbá a kamatozó s végre a kamat nélküli tőke törlesztésére* számolta el.