Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1064. A horvát-szlavon földtehermenesitési pótlék ügyének végleges szabályozására kiküldött magyar országos bizottság jelentése
296 1064. szám. alap szükségletére megkívántatik; a mi aztán még fenmarad, ugyanazon elbánás alá esik, mint a közjövedelmeknek bármely más része. Ez által a földtehermentesitési kötvények birtokosainak biztossága teljes épségben fenmaradna, mert egyfelől a magyar korona országainak jótállása érintetlenül fentartatik, másfelől pedig a közjövedelmekből mindenekelőtt a földtehermentesitési igazgatóság láttatnék el azon pénzkészlettel, mely kötelezettségeinek teljesítésére szükségeltetik és igy e tekintetben soha ott hiány nem lehetne. De megszűnnék egyszersmind azon visszás állapot, hogy földtehermentesitési pótlék czímén oly összegek szedetnének, melyek a földtehermentesités czéljaira egyáltalában nem szükségesek, más czéloktól pedig, a hol azokra szükség volna, elvonatnának. A tisztelt kormány ezen második utat javasolja és a magyar országos bizottság is ezt tartván egyedül helyesnek és ugy a tőrvény intentiója, valamint a gyakorlati szükség szempontjából megfelelőnek, a 21. §-nak ily értelemben való módosítását a maga részéről elfogadta és hajlandó azt a magyar országgyűlésnek is elfogadásra ajánlani. Ennél tovább a magyar országos bizottság nem vélt mehetni. Az ő nézete szerint ugyanis a regnicolaris deputatióknak közbenjárása csakis a földtehermentesitési pótlék és az egyenes adók jövedelmei összesítésének elvére vonatkozhatik, mert ez az 1868 : XXX. t.-cz. 21.§-ának módosítását teszi szükségessé, az 1868 : XXX. t.-cz. bármely szakaszának változtatása pedig ugyanazon törvény 70. §-a értelmében csakis ugyanazon módon tétethetik, a melyen az ezen törvényben foglalt egész egyezmény létrejött és mindazon tényezők hozzájárulásával, a melyek azt kötötték. Nevezetesen, azon kérdés tárgyalásába, mi módon és mily tételben történjék az egyenes adók és^a földtehermentesitési pótlék összefoglalása, a magyar országos bizottság nem bocsátkozott, mert az 1868 : XXX. t.-cz. 8. §-a szerint »az összes adórendszer megállapítása, az egyenes és közvetett adók megajánlása, ez adóknak mind nemeire, mind számtételeire nézve, úgyszintén az adók kivetése, kezelése és behajtása, új adók behozása stb., általában minden oly intézkedés, mely a Szent-István koronája alatt álló országokkal közös pénzügyi tárgyra vonatkozik, a magyar szent korona országainak közős országgyűlését illeti«. Ennélfogva a fentemiitett kérdés csakis ezen közös országgyűlés elé tartozik és sem Magyarország, sem Horvát-Szlavonországok külön törvényhozásának tárgya nem lehet. A közös magyar országgyűlés, midőn aztán a földtehermentesitési pótléknak az egyenes adóval való egybefoglalásáról intézkedik, kétségen kívül gondoskodni fog arról is, hogy a polgárosított határőrvidékre ezen egyesítés által új, vagy az eddiginél nagyobb teher ne rovassék és a magyar országos bizottság e tekintetben csak megnyugtató tudomásul vehette a tisztelt kormánynak azon határozott nyilatkozatát, hogy »a polgárosított határőrvidéken, a hol földtehermentesitési pótlék eddig sem rovatott ki, ezentúl is csak állami adók fognak kirovatni és pedig a fennálló helyzetnek megfelelően alacsonyabb kulcs szerint, mint a mely HorvátSzlavonországokban az egyesitett adó- és földtehermentesitési pótlékra nézve meg fog állapíttatni*. Végezetül r a magyar országos bizottság még csak egy körülményre bátorkodik felhívni a tisztelt horvát-szlavón bizottság figyelmét. Ha a 21. §-nak többször említett módosítása törvénynyé válik és igy a földtehermentesitési pótlék jövedelmének földtehermentesitési czélokra nem szükségelt része ezentúl általános állami czélokra lesz forditható, ez HorvátSzlavonországok közjövedelmeinek összegére nézve oly változtatást, illetőleg emelkedést idézend elő, mely akkor, midőn az 1889: XL. törvényczikkel a Magyarország és Horvát-Szlavonországok közti pénzügyi egyezmény létrejött, előrelátható nem volt és igy számításba sem vétethetett azon arány meghatározásánál, a mely szerint Horvát- és Szlavonországok a közösügyek költségéhez hozzájárulni kötelesek. Ha a horvát-szlavón közjövedelmek átalános czélokra forditható részének a 21. §. módosítása következtében várható fokozódása az
