Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1041. 1891. évi XIV. törvényczikk, az ipai és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről

18 1041. szám. 47. §. Az iparhatóság ily vállalati betegsegélyző pénztár létesítését oly vállalkozónak is megengedheti, kinél száznál kevesebb biztosításra kötelezett személy foglalkozik, ha a vállalkozó a pénztár fennállása s kötelezettségei, illetve a törvényes legkisebb segélyezés teljesítése tekintetében kellő biztosítékot nyújt. 48. §. Ha valamely vállalat az alkalmazottak egészségére vagy testi épségére különös veszélylyel jár, az iparhatóság az illető vállalkozót külön vállalati betegsegélyző pénztár alakítására még az esetben is kötelezheti, ha a vállalatnál 100-nál kevesebb személy van alkalmazva. , Az ily meghagyásnak a kitűzött határidő alatt meg nem felelő vállalkozó kötelezhető, hogy a nála alkalmazottak bérének, illetve fizetésének 5%>-áig terjedhető járulékot az illető kerületi betegsegélyző pénztárba fizesse be, mely esetben elveszti azon jogát is, hogy ezen járulékot egészen, vagy csak részben is alkalmazottjai béréből, vagy fizetéséből levonhassa49. §. Minden a vállalatnál alkalmazott biztosításra kötelezett, a mennyiben a munkába lépés, illetőleg újonnan alakult pénztáraknál az alapszabályok helybenhagyása idejében még nem tagja valamely a vállalat székhelyét magában foglaló kerületi vagy ipartestületi betegsegélyző pénztárnak, köteles a vállalati betegsegélyző pénztárba belépni. Azon biztosításra kötelezett, a ki valamely vállalat vagy gyárból kilép és más vállalat- vagy gyárnál nyer alkalmazást, megszűnik azon vállalati vagy gyári betegsegélyző pénztárnak tagja lenni, melyhez addig tartozott és szabad választása szerint vagy azon vállalat vagy gyár betegsegélyző pénztárába léphet be, melynél alkalmazást nyer, vagy azon kerületi, illetve ipartestületi vagy elismert jellegű (73. §.) pénztárba, melynek kerületében, illetve területén az illető vállalat székhelye van. Tagjai lehetnek továbbá a jelen fejezetben tárgyalt betegsegélyző pénztárnak mindazok, kik a vállalatnál szolgálati viszonyban állnak, s kik az alapszabályok szerint elfogadhatók és önként belépnek. 50. §. A pénztár alapszabályát a vállalkozó alkalmazottjainak vagy azok kiküldöttjeinek meghallgatásával készíti el, s terjeszti fel az iparhatóság utján a kereskedelemügyi ministerhez. A jóváhagyott alapszabályok csak a biztosított tagok kétharmadát képviselő közgyűlésen, a vállalkozó hozzájárulásával módosíthatók. 51. §. Az alapszabályokban az igazgatóság elnöksége állandóan a vállalkozóra, vagy általa kijelölendő meghatalmazottjára ruházható. 52. §. A mennyiben a rállalati betegsegélyző pénztár pénzkészlete a folyó kiadások fedezésére elégtelen, a vállalkozó köteles a hiányt kamat nélküli kölcsönnel pótolni, a melynek visszafizetésére nézve a pénztár és a munkaadó között megállapodás létesítendő. Ha azonban a pénztár törvényes kötelezettségei a járulékok törvényes legmagasabb összegéből állandóan nem fedezhetők, a hiányt a vállalkozó sajátjából köteles fedezni.