Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1054. A közigazgatási bizottság jelentése, "a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben" szóló törvényjavaslat tárgyában
1054. szám. 109 Valóknak ismeri el ezeken kivül a bizottság mindazon hátrányokat, melyeket a törvényjavaslat indokolása, mint a választási rendszerből származókat, elősorol: és ép ezért helyesléssel fogadta a kormány által e törvényjavaslat alapjául lefektetett, s annak egész tartalmán végig vonuló elvet, hogy a közigazgatás intézése jövőre az önkormányzati elemek bizonyos fokú közreműködése mellett, államilag kinevezett közegekre bizassék. Annál nagyobb készséggel járult a bizottság a kormány ezen álláspontjának elfogadásához, mert a tárgyalás alatti törvényjavaslat által a vármegyék eddig fennállott önkormányzati jogköre csakis a tisztviselők választási jogának elvonása által fog változást szenvedni; mig másrészről a vármegyéknek az önkormányzati hatáskörben szabadabb mozgás, az állami közigazgatás intézésével megbízatott közegekkel szemben kellő ellenőrzési jog és a jelen törvényjavaslatban szabályozott módon ezen intézéshez való közreműködési tér és módozat is biztosíttatik. Hogy a vármegyék helyes értelemben vett önkormányzati jogának — az adott viszonyok által megengedett korlátok közt — még nagyobb önállóság biztosittassék, több oly módosítást hoz a bizottság a kormány hozzájárulásával javaslatba, mely e téren lényeges haladást képez a jelenleg szükségkép fennálló azon helyzettel szemben, midőn törvényhozásunk eddigi törvényeinkben a felelős kormány részére a választási rendszerrel szemben tágabb és nagyobb felügyeleti jogkört vala kénytelen fentartani. Ily módosítás azon rendelkezés, mely szerint a főispán felébbezhetési joga kizárólag a törvényesség és az állami közérdek szempontjaira javasoltatik korlátoztatni; ilyen továbbá azon javasolt intézkedés, hogy a bizottságunk által bemutatott szöveg szerinti 190. §. 2., 5. és 6. pontjai értelmében hozott határozatok ellen is csak törvényesség és állami közérdek szempontjából lehessen felebbezni. De ezen, a bizottság által javalt módosításokon kivül ki kell még emelnünk, hogy. az eredeti javaslatban is benfoglalt, e bizottság által bemutatott szöveg 139. §-ában pedig csak szabatosabban k'örvonalozott azon elv, hogy a jóváhagyás hivatalból csak a most idézett szakaszban felsorolt esetekben tagadható meg, szintén lényeges eszközét képezendi az önkormányzati jogkör kiszélesbitésének. Czélszerfínek tartja a bizottság a javaslat azon rendelkezését is, mely a tisztviselőt érdekeltségi esetekben a hivatalos működéstől eltiltja és a helyettesítés iránt megfelelő intézkedéseket tartalmaz; de ezeket még kiegészitendőknek javasolja a bizottság egy|újabb szakaszban kimondandó oly rendelkezések által, melyek alapján az ily érdekeltségi viszonyban álló tisztviselőknek közvetlen alárendeltségi vagy ellenőrzési hatáskörben való együttmüködhetése is ki legyen zárva. A mi a közigazgatási biróság intézményét illeti, a bizottság, bár teljes tudatával birt annak, hogy jelen javaslat többféle intézkedései szerves összefüggésben állanak a közigazgatási biróság szervezéséről a kormány által legközelebb benyújtandó törvényjavaslattal, még sem kivánt jelen törvényjavaslatba a közigazgatási biróság intézményének akár szervezetét, akár hatáskörét illetőleg könnyen praejudiciumot képezhető rendelkezéseket felvenni, hanem oly fontosnak tartotta jelen törvényjavaslat egyes intézkedéseinek helyes elbirálhatása szempontjából a ministerelnök urnák a közigazgatási biróság alapelvei iránt a bizottság előtt tett tájékoztató nyilatkozatát, hogy azt a ház tudomására hozandónak, és következő teljes szövegében a jelentésbe fölveendőnek határozta:
