Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-998. Törvényjavaslat, az1886. évi XXIX. és 1889. évi XXXVIII. törvényczikkek módositásáról és pótlásáról

998. szám. 69 a kik a helyi birtokviszonyokat teljesen ismerik. Minthogy pedig a legkevesebb községben találhatók az ezzel a minősítéssel biró egyének, kik gyakran hónapokon át idejöket a közügynek díjtalanul feláldozni hajlandók: ki kell a törvénynek jelentenie, hogy a- község a bizalmi férfiakat szükség esetén megfelelően díjazhassa. Gyakori továbbá az az eset, hogy valamely község határának tetemes része szomszédos községbeli lakosoknak van birtokában. Ily esetben a határ eme részére vonatkozólag a birtokviszonyokat a szomszédos község lakosai alaposabban ismerik, a bizalmi férfiakat tehát ezek sorából kell kiküldeni, de mivel az ily ingatlanok után a közadó, esetleg a községi pótadó is és általában a köztartozások abban a községben rovatnak le, a melynek határába a kérdéses ingatlanok tartoznak: méltányos, hogy ugyanez a község viselje a szomszédos községbeli bizalmi férfiak díjazásából eredő költségeket is. A rendbirságolás és eltávolítás jogával (10. §. második és harmadik bekezdés) a bizottságba kiküldött és az eljárást vezető birót azért szükséges felruházni, mert a tapasztalat szerint sok helyütt akadnak oly egyének, kik rendzavaró s illetlen viseletök által az eljárás menetét megakasztják, és kiket csak gyors és erélyes intézkedéssel lehet megfékezni. A 12. §. megfelel az 1886: XXIX. t.-cz. 33. és az 1889: XXXVIII. t.-cz. 21. §-ának azzal a módosítással, hogy a telekkönyvi állapot megváltoztatására czélzó jegyzökönyveket nem a kiküldött telekkönyvvezető,, hanem a bizottság veszi fel és a telekkönyvi bejegyzések kieszközlésének könnyítését czélzó azzal a pótlással, hogy a bizottság a bemutatott okiratok hiányait a felek nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vételével pótolhatja. A 13. §. az 1886 : XXIX. t.-cz. 33. §-ában foglalt további rendelkezéseket tartalmazza, meghatározván egyúttal a bizottság által felvett jegyzőkönyvnek alaki joghatályát. A 14. §. az 1886 : XXIX. t.-cz. 35. §. második bekezdésének és a 37. §. a) pontjának megfelelően rendelkezik; de azt, a mit ezek szerint a kiküldött telekkönyvvezetö teljesített, a bizottságnak teszi kötelességévé; egyúttal pedig gondoskodik az 5. §. szerinti jelentések megtételének ellenőrzéséről. 15. §. a) pont: A betétszerkesztési munkálatok folyamán gyakran felmerült a kérdés, vájjon oly esetben, a mikor a legalább három év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak vagy közvetlen jogelődnek törvényes örökösödésre hivatott leszármazói kiskoróak vagy gondnokság alatt állanak, az 1889 : XXXVIIÍ. t.-cz. 6. §-a szintén találjon-e alkalmazást? továbbá, hogy a mikor a törvényes örökösödésre hivatott több leszármazó van, ezek tulajdonosoknak osztatlanul vagy osztály szerinti külön részekre, és esetleg külön részekre mily feltételek alatt vezettessenek be? Végre az örökösök tulajdonjogának bejegyzésével az özvegyi jog nyilvánkönyvileg biztosittassék-e és mily módon? Mindezek a kérdések itt megoldatnak, még pedig oly módon, hogy a kiskorúak és örököstársak jogai kellő védelemben részesittetnek, és az özvegyi jog is bejegyzés által biztosíttatik. b) pont: Az 1889: XXXVIII. t.-cz. 7. §-a telekkönyvi kiigazítás czímén a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését csak a >helyszínelésnél* elkövetett hiba esetén engedi meg. Ugyanily hibák azonban közbejöttek a telekkönyveknek a birtokszabályozáshoz képest történt átalakítása alkalmával is; a kiigazítás megengedését tehát ki kell terjeszteni erre az esetre is, és pedig annál inkább, mivel az 1869. évi ápril hó 8-án 2579. I. M. szám alatt kelt igazságügyministeri szabályrendelet 27. §-a érteimébén az átalakítás joghatálya különben is azonos a helyszínelés joghatályával. c) pont: Az 1886: VII. t.-cz. 22. §-a szerint oly szerződéseknél, melyek a házasfelek