Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-997. Törvényjavaslat, a magyarországi evangelicus reformált közalap és az ágostai hitvallású evangelicus egyház-egyetem hasonczélú alapja javára felveendő nyereménykölcsön engedélyezése tárgyában

54 997. szám. ugy élhetnék, ha a kölcsönügylet szoliditása és czélszerű volta iránt, továbbá az iránt, hogy az egyfelől a közhitel igényeinek, másfelől annak a pénzügyi eredménynek, a melyet az ala pok elérni kivannak, megfelel, — alapos meggyőződést szerzek. Korlátozva lennék a kölcsön össznévértékének s az egyes kötvények névértékének a törvénybe felvett maximuma, illetőleg minimuma által. Az össznévérték legmagasabb határát ily mérvben megállapítani azért indo­kolt, mert az alapok czéljainak teljesen megfelelő eredményt helyez — nézetem szerint — kilátásba, az egyes kötvények névértéke minimumának megszabását gyakorlati pénzügyi tekintetek javasolják. A felhatalmazás hatálya két évre terjedne, hogy egyrészt a bizottság teendői gyorsabb legombolyitására ulasittassék, másrészt, hogy a felhatalmazás évek során át a piaczra ne nehezedjék. Ugyanazok az indokok, a melyek arra birtak, hogy a kölcsönügyi bizottság emiitett kérvényének helyt adva, a törvényjavaslatot tisztelettel előterjeszszem, ajánlják magának a tőrvényjavaslatnak elfogadását. Az alapok jövedelmei ma tényleg oly iskolai és egyházi czé­lokra fordittatnak, a melyek csakugyan állami szempontból különös méltánylást érdemelnek, de ezen kivül döntő volt az a tekintet, hogy ha ezeket a culturalis és egyházi czélokat az alapok vagyoni állapotuk zilált volta miatt megvalósítani többé képesek nem lennének, alig térhetnénk ki annak komoly megfontolása elől, hogy azt, a mit ma az alapok teljesítenek, egyenesen az államkincstár igénybevételével állami hozzájárulás, vagy állami segély alakjá­ban kellene teljesítenünk. Budapesten, 1891. évi február hó 24-én. Wekerle Sándor s. k., m. kir. péneügyminister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom