Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
995. szám. 47 károsabbakká fognak lenni, mihelyt a törvényhozás ugy intézkedik, hogy birói gyakorlati vizsgára is csak az fog bocsáttatni, a ki jogtudori oklevéllel bir. Az 1883 : I. t.-cz. rendelkezései még annyiban is meg nem felelőknek mutatkoznak, a mennyiben azok szerint a bírósági aljegyzőtől ugyanazok a képesitési kellékek kivántatnak csak, minta joggyakornoktól; holott az aljegyzők nemcsak a bírósági hivatalnokok rangfokozatában állanak magasabban a joggyakornokoknál, hanem a törvény oly teendőket is utasit az ő működési körükbe, melyekre a joggyakornokok nem alkalmazhatók. Mindezeknek tekiutetbevételével szükséges akképen intézkedni, hogy a joggyakornokoknál a képesitési kelléket a jogtudományi államvizsga, vagy az első jogazigorlat letétele, ellenben az aljegyzőknél a jogtudorság képezze. A joggyakornokoknál a jogtudományi államvizsga, mint képesitési kellék fentartandó annak daczára, hogy a birói vizsga letételére is csak jogtudor fog bocsáttatni, mert az 1874 : XXXIV. t.-cz. 5. §. 2. pontja szerint, az ügyvédi vizsga előfeltételét képező három évi gyakorlat is számíttatik a jogtudományi államvizsga letételétől; minél fogva ezt az államvizsgát, a mely el nem töröltetik, bizonyára olyannak kell tekinteni, melynek letétele után a joggyakorlat a birói vizsga szempontjából is kezdetét veheti. Habár az államvizsga a birói vizsga letételére nem fog minősiteni, még sincs kizárva, hogy valaki azt fogja első sorban letenni a végből, hogy joggyakorlati éveinek számítása kezdetét vegye. Jó birói kar csak ugy képződhetik, ha a joggyakornoki, aljegyzői és jegyzői minőségben 60. §. eltöltött szolgálati idő nem áldoztatik fel mellékes czéloknak, hanem az első és fő czélt az képezi, hogy a birói pálya noviciatusa nagyfontosságú pályájára a kellő gyakorlatot megszerezhesse. Szándékom tehát részletes rendeletben szabályozni a joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők szolgálati viszonyait és gyakorlati kiképezését, valamint a törvény korlátai között azoknak működési körét is olyképen, hogy birói állásra jövőben csak az juthasson, a ki a törvénykezés minden ágában kellő szorgalommal megfelelő gyakorlatot szerzett. Ez intézkedések, melyek a kifejlendőkhöz képest rövidebb idő alatt is módosítást és pótlást igényelhetnek, valamint a joggyakornokok és aljegyzők képesitési kellékei tekintetében szükséges átmeneti intézkedések a dolog természeténél fogva legczélszerííbben rendelettel szabályozhatók. E szakasz megmagyarázza az >ítélőbíró<, »ügyészek«, »ügyészség* és »birósági hivatal- 61. §. nokok« elnevezésekhez a jelen törvényjavaslatban fűzött értelmet. E magyarázó szakaszszal számos technikai nehézség volt elkerülhető, mert ott, a hol azonos rendelkezések tétetnek, nem kellett az állások részletezésébe bocsátkozni. E szakasz 100 írttal felemeli a vidéki törvényszékek elnökeinek fizetését. Minthogy a 62. §. törvényszékek elnökei rangfokozat és rangsor tekintetében teljesen egyenlők a kir. táblai bírákkal, méltányos, ha a II-od osztályú kir. táblabírák fizetésével egyenlő fizetésben részesülnek. Magasabb fizetési fokozat az elnöki állásokban nem lévén, akorpótlék szolgál ennek kiegyenlítésére. Önként értetik, hogy az eddig utalványozott korpótlék érintetlenül marad és hogy az elnöki felemelt fizetés csak a törvény hatályba lépte után betöltendő tiz, illetőleg öt év után utalványozandó korpótléknál fog alapul vétetni. E szakasz első és utolsó bekezdése azokat az átmeneti intézkedéseket tartalmazza, a 63. §. melyek a gyakorlati birói vizsga reformja következtében váltak szükségesekké. A kötelező jogtudorság azokra, a kik már törvényes joggyakorlatokon vannak, ki nem terjeszthető. Ellenben az, hogy már ezek is a jelen törvényjavaslat és az annak alapján kiadandó rendelet szabályai szerint lesznek kötelesek letenni a birói vizsgát, oly intézkedés, a melyre nézve méltányossági szempont eltérést nem igényel. A jelen szakasz második bekezdésében foglalt rendelkezés megengedi, hogy azok, a 'kik a jelen javaslat alapján hozandó törvénynek hatályba léptét közvetlenül megelőző három évnél régebben az igazságügyministerium fogalmazási szakában szolgáltak, gyakorlati birói vizsgára