Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

995. szám. 39 Itt a kezdet tévedései könnyen kijavíthatok. A tanácsrendszer tanító, oktató hatást gyakorol a kezdőre. Az ily rendszer előnyeit az egész miivelt világon felismerték. A segédbirónak kinevezett »assessor« a német birodalomban, a »juge auppleant« Francziaországban és Belgiumban, a törvényszék tanácsaiban birói tisztet tölthetnek be. Nálunk a birói szervezet ezt eddig egyenesen kizárta. Ezt a rendszert tovább feiitartani az igazságszolgáltatás érzékeny kára nélkül nem lehet. A czél csak ugy érhető el, ha szabályul állíttatik az fel, hogy az albiró törvényszékhez neveztetik ki és legalább egy évi törvényszéki működés után helyeztetik ki a járásbírósághoz. Ez gyakorlatilag másképen, mint úgy, hogy a járásbirósági székhely csak akkor állapittatik meg, midőn az albirót az igazságügyminister a járásbírósághoz rendeli ki, el nem érhető. így azonban a rendszer minden nehézség nélkül megvalósítható; mert a törvényszékhez kinevezett albiró, a mint albirói állás üresedik a törvényszék területén lévő járásbíróságnál, erre az állásra, mint végleges székhelyre kinevezhető, a kirendelés folytán a törvényszéknél megüresedett albirói állás pedig betöltetik. Gondoskodik a javaslat arról, hogy szükség esetében egy évnél előbb is ki legyen rendelhető az albiró és hogy közvetlenül is történhessék albirói kinevezés a járásbírósághoz. Ezekre a kivételekre különösen kezdetben gyakrabban leend szükség. A javaslatba hozott ezen albirói kinevezési rendszer ellen felhozható kifogásoknak nem tulaj donitható oly súly, hogy arról az üdvös gyakorlati czélról, mely e rendszerrel biztosan elérhető — e kifogások miatt tanácsos volna lemondani. Az egyik kifogás az, hogy a törvényszék tanácsában az albiró rangállásánál fogva inferioritásban lévén biró társaival s különösen az elnökkel szemben, birói meggyőződésének szabad nyilvánításában feszélyezve vau. Ez oly feltevés, mit a gyakorlati élet hason természetű viszonyokban legalább szabályszertíleg megczáfol. Eltekintve, hogy a meggyőzö'dés nyilvánításának bátorsága első sorban jellemkérdés, az albiró épen hogy birói állásra alkalmas voltáról minél inkább meggyőzze azokat, a kikkel hivatva van együtt működni, szilárd és jogi érvelésre alapított meggyőződésének nyilvánításában nem fogja magát melléktekinteteknek alárendelni. Az albiró szavazata jegyzőkönyvbe vétetvén, arról épen azok, a kiknek légtöbb befolyásuk lehet előmenetelére, mindig meggyőződhetnek. Az elnök által gyakorolható befolyásolásokra alapított kifogás annál kevésbbé bír horderővel, mert ez épugy állana a törvényszéki bírákkal szemben is, kik szintén alacsonyabb rangfokozatban vannak. Egyébiránt, valamint a törvényszéki biráknak, ugy az albiráknak előléptetése sem az elnök kezébe van letéve, hanem befolyással lesz erre a kir. tábla elnöke és esetleg elnöki tanácsa, kik közvetlenül ismerve az egyéneket és ezek munkásságát, az elnök értesítéseitől függetlenül foghatják megtenni javaslataikat. A felhozható másik kifogás az, hogy a székhelynélküliség a birói függetlenségnek, helyesebben a localis elmozdithatlanságnak elvébe ütközik. Habár fel lehetne hozni, hogy elsőrendű alkotmányos államok birói szervezetének egyik alapelvét képezi, hogy a birói állásra kinevezettek csak bizonyos évek eltelte után jutnak nemcsak a localis, de még a birói hivataltól való elmozdithatlanság garantiájához is: még sem tulajdonitok ennek oly fontosságot, hogy el ne ismerjem, miszerint a localis elmozdithatlanság elvétől való eltérés is csak ugy igazolható, ha valamely általánosan elismert — a közérdek szempontjából nyilvános hasznos czél elérésére szükséges. Minthogy pedig ahhoz a rendszerhez fűzött üdvös czélt, mely rendszer szerint az albiró a törvényszék tanácsában kezdje meg birói pályáját és csak kellő gyakorlat után térjen át az