Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

995. szám. 37 A 31. §. a korpótlék kérdését szabályozza. Méltányos, hogy azoknak eddigi korpótléka 31., 32. §§. megszűnjön, a kik a curiai birói vagy kii', táblabírói, illetőleg főügyészi helyettesi czímmel és jelleggel ruháztatnak fe] és ezzel kapcsolatban jelentékeny fizetésemelésben részesülnek. De másfelől, mivel ezek magasabb fizetési fokozatba — ha eddigi állomásukon maradnak — nem lépnek, méltányos, hogy tiz évi, illetőleg további öt évi szolgálat után a jelen §-bau meghatározott korpótlékot nyerjék. A §. utolsó bekezdésében ki van fejezve, hogy a curiai birói czímmel és jelleggel közvetlenül kinevezett törvényszéki elnök is ezen minőségben tiz évi és minden további öt évi szolgálata után a megfelelő korpótlékban részesül. A 32. §-ban foglalt rendelkezés biztosítja azt, hogy ha a curiai birói czímmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnök a curia biiájává, vagy főügyészszé, vagy kit. táblai tanácselnökké vagy ministeri tanácsossá kineveztetik: rangsorának és fizetési fokozathoz való igényének megállapításánál curiai birói jelleggel eltöltött elnöki működése ugy számíttatik, mintha azt új állásában töltötte volna. .Az 1871: XXXI. t.-cz. 6. §á azt rendeli, hogy vizsgáló birákul rendszerint törvény- 33. §. széki birák alkalmaztassanak. Csekélyebb fontosságú ügyekben azonban vizsgálattal törvényszéki jegyzők is megbízhatók. A gyakorlatban e törvényszakasz végrehajtása oda fejlődött, hogy csaknem tiílnyomólag tapasztalatlan, kezdő jegyzők, aljegyzők, sőt jog^ryakornokok teljesítették a vizsgálatokat. És a törvényszéki birák közül is — mivel az áliás terheitől legtöbb biró szabadulni óhajtott — rendszerint nem a legkiválóbb birák közül rendeltetett ki a vizsgálóbíró. Legtöbbször tekintet nélkül arra történt a kirendelés, bir-e az illető a vizsgálóbírói állásra a kellő hajlammal, physikai és szellemi erővel. A személyes szabadság nagy érdeke, a perelőkészítés fontossága feltétlenül megkövetelik, hogy az állam a vizsgálóbírói hatalmat oly bírák kezébe tegye le, a kiknek hajlamuk, erejük és képzettségük van e feladat betöltésére. A legtöbb külföldi államban a törvényszéki birák soraiból külön nevezik ki a vizsgálóbírákat. Sőt Francziaországbau, Belgiumban lényegesen magasabb javadalmazásban is részesülnek, mint a többi törvényszéki birák. Franczit.országban, Belgiumban három évre, a német birodalom minden államában egy évre szól a külön vizsgáló-bírói kinevezés. A javaslat szerint két évi időtartamra nevezi ki az igazságügyminister a vizsgálóbirót. Méltányos, hogy figyelembe véve a vizsgálóbírói hivatallal járó igen terhes munkakört, a kirendelés tartamára a vizsgálóbíró a javaslatba hozott pótlékban részesüljön. Nagy ügyforgalmú törvényszékeknél, mint pl. Budapesten, okvetlenül szükséges több vizsgálóbíró kinevezése. A gyakorlati szükség igényei mulhatlaiml megkívánják, hogy csekélyebb fontosságú esetekben az elnök albirákat, sőt törvényszéki jegyzőket is megbízhasson vizsgálatokkal. Nem foroghat fenn ez intézkedés ellen semmi aggály, mert jegyzőül, a minősítési törvény szerint más, mint a ki birói képesítettséggel bir, ki nem nevezhető. Következőleg a kellő szakértelem e közegeknél sem hiányzik. De különben is a javaslat fentartja, hogy ezeknek szolgálati állását a vizsgálóbíróval szemben, az ügyviteli szabályok állapítják meg. Az ügy érdeke követeli, hogy a vizsgálóbírói hivatal bizonyos egységes szervezetet nyerjen és az ügyek szellemi vezetése és a közvetlen felügyelet az igazságügyminister által kinevezett vizsgálóbiró kezeiben legyen letéve. Az, hogy a vizsgálóbiró mily mérvben szorul segéderőkre, függ attól, mily mérvben központosittatnak a vizsgálatok. A jelenleg fennálló gyakorlat szerint is — eltekintve az azonnal foganatosítandó nyomó-