Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

n 995. szám. A második fejezet a »Gyakorlati birói vizsga és a felsőbb birói képesítési kellékek« czíme alatt azokat az intézkedéseket tartalmazza, a melyekkel a gyakorlati birói vizsga az ügyvédi vizsgával szemben eddig elfoglalt alárendelt helyzetéből kiemeltetik (17—21. §§.) és azokat a kellékeket és föltételeket szabja meg (22—24. §§.), a melyek a felsőbb birói állás elnyeréséhez szükségesek. Helytelen volna fentartani azt az állapotot, hogy alacsonyabb képesítési kellék kivántassék meg a birói pályára, mint az ügyvédire. Semmi kétség, hogy a leghelyessebb megoldás az volna, ha oly egységes gyakorlati jogvizsga szerveztetik, mely egyenlően képesit ugy az ügyvédi, mint a birói pályára. A kérdés csak az, hogy ez most azonnal létesithető-e, vagy nem. Ha nem, helyes-e a gyakorlati birói minősítést és vizsgát mai alárendelt állapotában addig is fentartani, míg az egységes gyakorlati jogvizsga szervezhető lesz? Az egységes gyakorlati jogvizsga rögtönös szervezése számos akadályokba ütközik. Ez az egész egyetemi (jogakadémiai) vizsga rendszerrel oly szoros kapcsolatban áll, hogy az egységes gyakorlati jogvizsga rendezéséhez csak akkor lehet nyúlni, ha ennek előfeltételei iránt a megállapodások létrejöttek. A kérdés azonban sokkal szövevényesebb, finomabb és mélyrehatóbb, a nézetek épen a gyakorlati jogvizsgát megelőző elméleti vizsgák rendezése tekintetében sokkal szétágazóbbak, hogy sem fel lehetne tenni, hogy rövid idő alatt érettekké válnak mindazok a kérdések, a melyeknek megoldása döntő arra, hogy állandó alapra lehessen állítani az egységes gyakorlati jogvizsgát. Ha tehát ez a czél rövid idő múlva el nem érhető, és ha vitán kivül áll, hogy a gyakorlati birói minősitést mái alárendelt állapotából kiemelni naponkint élénkebben érezhető szükséggé vált: ugy oly ideiglenes megoldási módról kell gondoskodni, mely legkevesebb nehézséggel azonnal keresztülvihető és a mely az anomalieus állapotot azonnal megszünteti. Az ideiglenes rendezésre két mód kínálkozik. Egyik, hogy a gyakorlati birói vizsga eltöröltetnék és a ma fennálló ügyvédi vizsga volna a közös képesítési kellék* A másik, hogy a gyakorlati birói vizsga oly szigorú biztosítékokkal vétetik körül, hogy a fennálló ügyvédi vizsgával egyenlő színvonalra emeltetik. Elfogadhatóbbnak az utóbbi módot találtam, mely az ügyvédi és gyakorlati birói vizsgát fentartja, de az utóbbit tökéletesiti. A másik mód, a vizsga előfeltételeinek .lényeges, módositását tenné szükségessé. A másfél évi kötelező ügyvédjelölti gyakorlatot (! 874 : XXXIV. t.-cz. 5. §.) ugyanis a birói pálya jelöltjeitől megkövetelni nem volna igazságos és tekintettel azokra az életbelépteteudő és alább bővebben tárgyalt intézkedésekre, melyek a bíróságnál töltendő gyakorlat miként eltöltését rendezni fogják, a másfél évi kötelező ügyvédi gyakorlat egyenesen megzavarná a tervszerű és minden szakra kiterjedő gyakorlati kiképzés rendszerét. Ha pedig a másfél évi kötelező ügyvédjelölti g) akorlat megszüntettetnék: ugy alig volna elkerülhető, hogy az ügyvédi kamarába való fölvétel esetleg az ügyvédi vizsga letétele után teljesítendő bizonyos gyakorlati időhöz köttessék. Mindez pedig magának az ügyvédi rendtartásnak reformját követeli, melyet csak az ügyvédi rendtartás egyéb rendelkezéseivel kapcsolatban lehet helyesen megoldani. E megoldási módnál tehát csaknem mindazok a nehézségek mutatkoznának, a melyek miatt az egységes gyakorlati jogvizsga tartós alapon ma még nem szervezhető és a kivánt gyors megoldás is alig volna elérhető. Nem marad más mód, mint a gyakorlati birói vizsgát oly színvonalra emelni, hogy ép oly qualificatió, a tudásnak és ismereteknek ép oly foka, a szigornak ugyanazon mértéke kívántatik ott is, mint az ügyvédi vizsgánál.