Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

308 1011. szám. A 227. §-hog. A közigazgatási bizottság kebelében felállitandó közigazgatási bíróság szervezete a közigazgatási bíróságokról szóló törvényben lesz megállapítandó. E hel) t csak annyit jegyzek meg, hogy a közigazgatási bíróságnak a bizottság szakosztályaihoz hasonlóan hivatalnoki és önkormányzati választott elemekből összeállítását fogom javasolni. A 228. §-hoe. A fegyelmi választmány összeállítása maradhat a régi, mely helyesnek bizonyult; újítás csak az, hogy az előadót megjelöltem. II. FEJEZET. A közigazgatási bizottság hatásköre. A 229. §-hog. A közigazgatási bizottság eddig birt hatásköréhez, mely szerint a bizottság az összes közigazgatás felett a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni, konkrét közigazgatási ügyekben első és felebbviteli fokozatban eljárni s fegyelmi hatóságot végezni volt hivatva, egy új ügykör, a közigazgatási bíráskodás fog járulni. A 231. §-hot. A közigazgatási bizottság plenáris ülésben való intézésének fentartaudó a közigazgatási bizottság ügyköréből mindaz, a mi általános természetű s mindaz, a mi a bizottságnak a közigazgatásra vonatkozó felügyeleti hatásköréből foly. Ezen elvek részletezésekép a 231. §-ban taxatíve soroltam fel a plenáris intézés körét. Az n) pont alatt felsorolt feladat, a községi határalakulási kérdések, melyekben a közigazgatási bizottság magasabb fokozatban eljárni hivatva van, az egész közigazgatást, a kormányzat minden ágát, sőt a törvénykezés érdekeit is közelről érintik, a közigazgatási szakosztályban tehát elég^széles körű megvitatást talán nem nyernének, s így czélszerűbb azokat — fontosságukra is tekintettel — a plénum elé vinni. E szakasz g) pontja szerint javaslatom az, hogy a közigazgatási bizottság a kormányhoz az eddigi félévi jelentések helyett egész évi jelentéseket tegyen. E változtatás a tapasztalat alapján látszik czélszerüuek, mert bebizonyult, hogy az az anyag, melyről a bizottságnak a kormányt tájékoztatnia szükséges, nem oly bő, hogy a félévenkint megújuló jelentéstételt szükségessé tenné, s mert feltehető, hogy az évi jelentés gondos megtétele sokkal több eredménynyel jár, mint a gyakoriabb összeállítások, melyek épen ezért talán kevesebb gonddal és körültekintéssel készülnek. Ez által különben is mind a közigazgatási bizottság, mind a központi kormány a munka nagy részétől a közigazgatás hátránya nélkül megszabadul. A 232. §-hoz. A szakosztályok feladata átalában a konkrét közigazgatási ügyek elintézéséből áll. A.z egyes szakosztályok hatáskörének megállapítása végett az egyes ügyeknek a különböző szakosztályokba való beosztása, illetőleg azok taxativ felsorolása a törvényben nem volna helyén, azt helyesebben az ügyrend során lehet részletezni. E helyt tehát csupán külön szakok szerint igyekeztem a szakosztályok hatáskörét körvonalozni; hogy pedig a tájékozódás könnyebb legyen, az ügyeknek minísteri tárczák szerinti felosztását vettem alapul. A 236—338. §-okbm foglalt rendelkezések jelenleg fennálló oly albizottságokat szüntetnek meg, melyek a különben szervezett szakosztályok következtében feleslegesekké válnak és melyeknek ügyköre részint a szakosztályoknak engedtetett át, részint a közigazgatási bíróság illetékességébe fog beosztatni.