Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

152 1011. szám. i) kiváló figyelemmel kiséri a kis- és nagyközségek fejlődését és működését. E hivatásánál fogva az egyes tagok tapasztalatai alapján tárgyalja a felmerült észrevételeket és javaslatait a járási szolgabiróval közli ; k) a kis- és nagyközségek évi költségvetéseit és zárszámadásait a törvényhatósági bizottsághoz, illetve az állandó választmányhoz való felterjesztés előtt tárgyalja és észrevételeivel, illetőleg javaslatával látja el (1. a) pont); l) körjegyzői, körorvosi, illetőleg egészségügyi és állategészségügyi körök szervezése tárgyában előzetes véleményt ád; m) véleményt ad, valahányszor községek egyesítése, nagyközségnek kisközséggé és viszont való átalakulása, pusztáknak önálló községgé, puszták vagy külön gazdászati területeknek községgé való alakítása, puszták vagy pusztai birtokfészek átkebelezése döntendő el; n) gyógytárak engedélyezésének és áthelyezésének kérdésében véleményt ad; o) a törvényhatósági bizottság elé évi jelentést terjeszt, melyben a járás és a hozzá tartozó községek állapotát vázolja, a fontosabb adatokat előterjeszti és javaslatait előadja. E jelentés minden év február hava végéig adandó be. 208. §. Valahányszor a községek hozzájárulásával az előző szakasz d) és e) pontjaiban jelzett járási intézmény felállítása jogerősen elhatároztatott, az arra vonatkozó szabályrendelet végrehajtását, az intézet szervezését és igazgatását a járási tanács vezeti és ha a vonatkozó szabályrendelet másként nem rendelkezik, az érintett intézetek igazgató és kezelő személyzetét a főispán megerősítésének fentartásával alkalmazza, teendőiket megszabja, működésüket ellenőrzi, az évi költségvetéseket és számadásokat megállapítja, a hatósági felügyeletet gyakorolja. Ily irányú intézkedései az érdekelt összes községekkel a vármegyei közlöny utján közlendők és általuk 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz, onnan a belügyministerhez felebbezhetők. 209. §. Oly vármegyékben, hol járási tanács alakittatik, a vármegyei pótadó azon része, mely az egész vármegyét egyenlően érdeklő költségek fedezésére nem szükséges, a törvényhatósági bizottság közgyűlése által a járások közt felosztandó s a pótadó ezen részének felhasználása iránt a járási tanács intézkedik. A járási tanács járási pótadót nem vethet ki, ha azonban a járási tanács kezdeményezésére a vármegye bizonyos czélból valamely járásra nagyobb pótadót vet ki. ezen pótadó felhasználása felett a járási tanács intézkedik. Ezen egyes járásra kivetett nagyobb adó nem lehet magasabb, mint az államadó l°/»-ja. A járáshoz tartozó községeknek jogában áll az önkormányzati jogkörükön belül kivetett községi pótadó egy részét a járási tanács rendelkezésére bocsátani. 210. §. A fenti módok bármelyikén a járási tanács rendelkezésére bocsátott jövedelmek a járás székhelyén levő adóhivatal által kezeltetnek s ezekre nézve az utalványozási jog a járási tanács rendelkezéseihez képest a járási szolgabírót illeti meg. A pénzkezelés, valamint a szolgabírói utalványozásnak módját pénzügyministeri rendelet szabályozza.