Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

911. szám. * 77 Ezen haszonélvezeti jog feltétlen abban az irányban is, hogy annak megszorítását még a leszármazó törvényes örökösök se követelhetik, bármi czímen sem; annál kevésbbé követelhetik pedig ezt az elhalt tulajdonos felmenő vagy oldalági örökösei. A túlélő házastárst életfogytiglan, illetve leszármazó törvényes örökösök létében újabb házasságra léptéig megillető ezen feltétlen haszonélvezeti jog a magyar özvegyi jogtól abban különbözik, hogy 1. az nemcsak az özvegy nőt, hanem az özvegy férfit is megilleti.; 2. hogy az az özvegy nőnek új házasságra léptével a felmenő s oldalági örökösökkel szemben nem szűnik meg, s 3. hogy annak korlátozását a leszármazó törvényes örökösök se követelhetik. Ezen feltétlen haszonélvezeti jog, valamint ezen haszonélvezeti jogból folyó mindazon korlátozások, melyeknek az örökösök az örökrészük fölötti szabad rendelkezhetés tekintetében, az alábbi X. fejezet rendelkezései szerint alávetve vannak, — abban a czélban lelik indokolásukat, hogy a mentesített családi otthon mindkét házastársnak az elhaltáig, lehetőleg a maga eredeti épségében fentartassék, hogy igy legalább a két házastárs életbenmaradtáig, a mentesített otthonhoz tartozó birtok megkötve maradjon, s ilykép legalább egy egész emberéleten át állandósittassék; s hogy továbbá a gyermekek apjuk vagy anyjuk elhaltával, a természetbeni osztály utján szét ne darabolhassák a családi otthont, s az osztály miatt a különben oly gyakori ellenséges indulat ne támadhasson közöttük; hanem legalább egyik szülőjüknek az életében mindegyiküknek egyformán meg legyen a családi otthonban az a menedékhelye, a hová ők, még ha nagykorúakká válva szerte világgá mennek is, az őket az élet küzdelmei közepette érhető szerencsétlenségek esetén visszavonulhatva, még életben maradt szülőjük védszárnyai alatt s a családi fedél alatt mindenkor vigaszt és támaszt nyerhetnek. X. FEJEZET. Az otthonra vonatkozó hagyatékkezelési szabályok s az örökösök és a haszonélvező 1 özvegy közötti jogviszony. A 23—25-ik §-ókk>z. A jelen törvényjavaslat a fennálló magyar öröklési renden egyátalán semmi változtatást involváló intézkedést se tartalmaz. Csakis az örökösöknek örökrészükkel való szabad rendelkezhetési jogát korlátozza ideiglenesen, a túlélő házastárs részére biztosított haszonélvezeti jog érdekében. A mint ezen haszonélvezeti jog megszűnik, az örökösök, ugy a törvényes, mmt a végrendeleti örökösök örökrészükre nézve teljesen megnyerik a szabad rendelkezési jogot. A megelőző IX. fejezet indokolásánál a jelen törvényjavaslat e részbeni intézkedéseinek a ratióját már kifejtettük; s azért e helyütt csakis a 23—25. §-okban foglalt s a 21. és 22. §-ok által megteremtett alapokon nyugvó intézkedéseknek a részletes indokolása vau hátra. A mentesített otthonra nézve, ezen jogi jellegénél fogva, a tulajdonos elhalta után is a jelen speciális törvény rendelkezései lépvén hatályba, ebből következik, hogy a mentesített otthonhoz tartozó javak egyéb hagyatéki vagyontól elkülönítve, mint külön hagyatéki tömeg kezelendők, a mely külön hagyatéki tömegre nézve az általános hagyatékkezelési és az örökösök közötti osztályra vonatkozó törvényes szabályok csakis annyiban nyerhetnek alkalmazást, a mennyiben azok a jelen hozandó törvény rendelkezéseivel ellentétben nem állanak. A megelőző IX. fejezet indokolásánál már oka lett adva a 24. §. azon rendelkezésének is, hogy az özvegyet megillető haszonélvezet tartama alatt miért nem foganatosítható az örökösök között a természetbeni osztály, s ez osztály czéljából miért nem adhatók el az otthon és tartozékai. Természetes dolog, hogy, ha a természetbeni osztály foganatosításába s az otthonhoz tartozó ingatlanoknak az osztály folytáni vagy egyébkinti eladásába a haszon-