Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

66 911. szám. ződésre lépni akarnak s általában mindazoknak, a kiknek az otthonra nézve bármiféle érdekük van vagy lehet, szükséges tudniok azt, nincsenek-e a telekkönyvi tulajdonosnak a kezei a házastársának törvényadta jogai által megkötve, — kell, hogy az otthon e részbeni jogvizsonyai is nyilvánkönyvileg kitüntetve legyenek a házastárs nevének az otthon telekkönyvében való feljegyzésével, — a házastárst az otthonmentesitési törvény értelmében megillető jogok, nevének a telekkönyvben való feljegyzésétől tétetvén függővé. Mivel tehát ekként a törvény a házastárst az otthonra vonatkozólag igen lényeges jogokkal ruházza fel, a melyektől őt a tulajdonos se foszthatja meg, — a házastárst fel kell ruházni azzal a joggal is, hogy az esetben, ha a tulajdonos bármi okból elmulasztaná házastársának a nevét a telekkönyvi hatóságnál bejelenteni, — ezt a házastárs a tulajdonos beleegyezése nélkül, sőt akarata ellenére is maga eszközölhesse. E kérdésben az amerikai törvények még messzebb is mennek, t. i. felhatalmazzák a házastárst arra is, hogy, ha férje, illetve neje, a saját birtokából nem alakitott volna még mentesített otthont, az otthon alapítására vonatkozó lépéseket maga a házastárs is megtehesse, még a tulajdonosnak az akarata ellenére is. A mi jogrendszerünk és telekkönyvi rendszerünk mellett azonban idáig menni, részünkről nem tartottuk se kivihetőnek, se pedig czélszerűnek. Hogy a házastárst a jelen törvényjavaslat által contemplált törvényben részére biztosított jogok csak azon időponttól fogva illefik meg, a mely időpontban a nevének az otthon telekkönyvébe való feljegyeztetése iránti kér yény a telekkönyvi hatósághoz beérkezett, — ez a most mondottakon kivül a fennálló telekkönyvi szabályokban leli indokolását. A 4. §-hoz. Az otthon alakszerű otthonalapitási okirattal létesittetvén, az a tulajdonos által szinte csak alakszerű okirat alapján szüntethető meg. Ha azonban a tulajdonos házastársának a neve az otthon telekkönyvében kitüntetve van, — mivel ezzel a házastárs az otthonra nézve igen lényeges jogokkal lőn a törvény által felruházva, — az otthon megszüntetése csakis a házastárs beleegyezésével történhetik. Az amerikai törvények oly féltékenyen őrzik a feleségnek, illetve a házastársnak e részbeni jogait, hogy az esetben, ha az otthon megszüntetéséről vagy eladásáról van szó, — a feleség a telekhivatal által személyesen hallgattatik ki és pedig férjétől külön s ennek távollétében, hivatalból meggyőződés szereztetvén az iránt, vájjon a feleség nem-e a férje által reá gyakorolt kényszer hatása alatt adja-e beleegyezését az otthon megszüntetésébe vagy az ahhoz tartozó ingatlanok eladásába. A jelen törvényjavaslat elégségesnek tartja azt, ha a házastársnak e tárgyban adott beleegyező nyilatkozata, magára az otthon megszüntetését tárgyazó okiratra, de mindig mint különálló nyilatkozat, rávezettetik s névaláírása királyi közjegyzőileg hitelesíttetik. A jelen törvényjavaslat ezen módon is biztosítva látja azt a czélt, hogy a házastársnak törvényadta jogai ki ne játszathassanak. Mert ha a házastárs rászánja magát arra, hogy elmegy a királyi közjegyzőhöz az otthonmentesitésről való lemondását tárgyazó nyilatkozatát megadni, ezzel eléggé documentálja, hogy e nyilatkozata részéről érett megfontoláson alapuló, szabad akaratból tett lépés. Mivel pedig fennálló bélyeg- és illetéki szabályaink értelmében valamely okiratra vezetett külön nyilatkozatok bélyegkötelesek, az otthonmentesitési intézmény érdekében áll, hogy a házastársnak iLy alakszerűségek mellett adott beleegyező nyilatkozatai ne tétessenek reá nézve még terhesebbekké azzal, hogy azok után még bélyegköltséggel is megrovatik. Ezen bélyegmentesség, a mely ugy a nyilatkozati, mint a hitelesítési bélyegre s