Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről
911. szám. II. Kulonos rész. I. FEJEZET. Az otthon terjedelme és alapításának szabályai. Az 1. §-hoa. Az 1. §-nál mindenekelőtt több sarkalatos elvi kérdés volt előzetesen eldöntendő, a melyek az egész törvényjavaslatnak az általános irányt megadandók voltak. a) Legelsőben is határozni kellett a fölött, vájjon az otthonmentesités általánosan kötelező hatálylyal birjon-e, avagy fakultatívvá tétessék-e; vagyis, hogy a törvényben kimondassék-e az, hogy általában minden birtokosnak egy bizonyos mennyiségű birtokminimuma mentesített otthonául tekintessék s következőleg végrehajtás alá ne vonathassák, már magánál a törvénynél fogva; — avagy pedig a mentesítés sine qua non feltételéül tüzessék-e ki az, hogy a tulajdonos ingatlanainak egy bizonyos mennyiségű részét, a törvényben előirt alakiságok betartása mellett, saját otthonául kijelölni tartozik. Az északamerikai Egyesült-Államok egyes államainak és területeinek otthonmentesitési törvényei e kérdésben két csoportra oszlanak. Ugyanis mig Alabama, Galifornia, Colorado, Georgia, Indiana, Kentucky, Maine, Massachusetts, Michigan, Nevada, New-Jersey, New-York, Virginia és Nyugat-Virginia államokban, valamint Idaho és Washington területeken, a tulajdonos részéről formaszerű otthonalapitási nyilatkozat és az kívántatik meg, hogy a mentesítendő ingatlanok az illető telekhivatalnál megjelöltessenek, — addig Arkansas, Florida, Illinois, Iowa, Kansas, Louisiana, Minnesota, Mississippi, Missouri, Montana, Nebraska, New-Hampshire, Észak-Carolina, Ohio, Pennsylvania, Dél-Carolina, Tennessee, Texas, Vermont és Wisconsin államokban, valamint Arizona, Dakota, Utah és Wyoming területeken, otthonalapitási előleges nyilatkozat s a mentesítendő ingatlanoknak a telekhivatalban való bejelentése nem kívántatik meg. Ezen utóbbi csoporthoz tartozó államokban és területeken az otthon csakis akkor jelöltetik ki külön, ha a tulajdonos ellen, ingatlanokra végrehajtás vezettetik, mely esetben a törvényben mentesített otthonul meghatározott maximális területmennyiség a végrehajtást szenvedő tulajdonosnak egyéb ingatlanaitól a bíróság által elkülönittetik és kihasittatik, s csak az ilykép fenmaradó fölösleg esik végrehajtási árverés alá. A jelen törvényjavaslat ezen két módozat közül az elsőt fogadta el, vagyis, az otthonmentesítést facultativvá téve, a mentesítés törvényes kedvezményének a megadását attól a feltételtől teszi függővé, hogy a tulajdonos, mentesítendő ingatlanait kijelölve, az otthonmentesitésnek ezekre leendő feljegyzése végett a telekkönyvi hatósághoz folyamodjék. Általában mentesíteni minden birtokosnak bizonyos mennyiségű ingatlanait, a nélkül, hogy ezeket tulajdonosaik előre mint mentesített otthont kijelölték volna, — a mi viszonyaink között nem látszik czélszerünek, egyrészről azon okból, mert az otthonmentesités intézménye, a tulajdonosnak nyújtott jogkedvezmények mellett, reá nézve a birtokával való feltétlen szabad rendelkezhetésnek bizonyos korlátozásaival is járván, az otthonmentesités ily módozata a birtokos osztály egy részénél, a mely ilyen korlátozásoknak nem hajlandó alávetni magát, tán még visszatetszésre is talált volna; másrészről pedig ezen módozat mellett a mentesített otthon területe előre soha se lévén topographice kijelölve és a tulajdonos egyéb ingatlanaitól jogilag és természetben különválasztva, a tulajdonos ingatlanainak zálogjogokkal való megterhelése vagy elidegenítése esetében mindig az a kérdés állana elő, melyek azon a törvény értelmében otthonul tekintett ingatlan részek, a melyeknek a megterhelhetésére és elidegeni-