Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről
911. szám. 47 országi felvidéki állapotokra utalunk. Ott a hajdani földesurat felváltotta ma már a falusi bankár, az uzsorás, az >új földesúr*. Csakhogy a mai urbériség és a hajdani urbériség között, egyebeket nem is említve, az a különbség van, hogy hajdan a nép kilenczedet fizetett a földes urnák, de a föld jövedelmének nyolcz-kilenczede megmaradt neki; ma pedig jövedelmének a nyolcz-kilenczedét az »új földesúrnak« szolgáltatja be, magának pedig csak egy kilenczed marad; s míg hajdan évenkint 25—52 napon át volt ur dolga, ma 365 napon át >ur dolga< van rá nézve, t. i. ezen szegény népnek ma már még vasárnapja s ünnepnapja sincs. Ez a tőke feudalismusa. A földmíves népnek s általában a földbirtoknak ezen modern tőke-feudalismus alól való felszabadítása czéljából Németországban és Ausztriában már is felmerült az a positiv javaslat, hogy, mikép az imént jeleztük, az állam váltsa meg a földbirtokra nehezedő jelzálogos terheket, egy új földtermentesitési müvelet utján. Ez a terv azonban még csak elméletileg fejtegettetik, concret alakban mindeddig még egy államnak a törvényhozása elé se került. Másként áll azonban a dolog egy másik orvoslási módra, egy másik intézményre nézve, a mely hivatva van a földbirtok mobilisatióját lehetőleg mérsékelni szintúgy, mint a földbirtok eladósodásának lehetőleg gátot vetni. Értjük ezen intézmény alatt az amerikai homestead-exemptio, az otthonmentesités jogintézményét, a mely az északamerikai Egyesült-Államokban a legutóbbi félévszázad alatt egyik lényeges alkatrészévé vált az Unió államai jogrendszerének ; sőt mint szabadelvű demokratikus intézmény kiegészítő részét képezi ott az állami alkotmánynak, egyik létalapját, erős oszlopát képezi az észak-amerikai Unió lakossága polgári ^s politikai szabadságának s egyik leghathatósabb emeltyűjét a köztársaság jólétének, felvirágzásának, politikai és közgazdasági hatalmának. Mielőtt a homestead-eiemptio, az otthonmentesités jogintézményének az ismertetésébe fognánk,, annak történeti előzményeit s létrejöttének körülményeit kéli itt röviden ismertetnünk. Az észak-amerikai Egyesült-Államokban a jelen század első évtizedeiben egyre nagyobb mérvekben fejlődött bankrendszer mellett, a közép- és kisbirtokos osztály, a könnyű hitelnyerés folytán mind mélyebben eladósodott úgyannyira, hogy 1830-tól fogva a viszonyok nyomása alatt megindult a mozgalom a földbirtoknak a tőke által való elnyomatása ellen. New-York államban megalakult 1835-ben az >egyenlő jogok* (equal rights) pártja, a mely czélul tűzte ki magának a földbirtok érdekeinek (landed interest) a védelmét a capitalismus tóik apásai ellen. Ezen párt, a melyet ellenfelei > agrár pártnak* neveztek el, ellene volt minden bankmonopoliumnak és bankkiváltságnak, s ellenezte azt, hogy magánvállalatok az állam által anyagilag támogattassanak; a földbirtokot pedig elidegenithetlen, s adósságokkal meg nem terhelhető homestead-ekké (otthonokká, tanyákká, házi tűzhelyekké) kívánta a törvényhozás utján alakíttatni. E közben a féktelen spekuláczió, agiotage és szédelgés a bankügy és hitelügy terén mindinkább megérlelte a maga gyümölcseit, a minek a következése az lett, hogy 1837. május 10-én, egy newyorki nagy banknak a bukásával egy általános Krach ütött ki, (ép ugy, mint monarchiánkban az 1873. évi május 8-iki bécsi Krach), a mely Krach folytán beállt bank- és hitelválság az 1839. évig dühöngött és kiterjedt az Unió egész területére. Több száz bank beszüntette fizetéseit s felmondta a kölcsönöket a mezei gazdáknak is. Ezek, a hitel forrásai hirtelen bedugulván, fizetni nem bírtak, s így birtokaik árverés alá kerültek. Vevő azonban az általános pénzszükség közepette nem akadt reájuk, vagy csak potom áron keltek el, s ekkép tulajdonosaik tönkrement emberekké lettek. Ily módon mintegy kétszázezer tönkrejutott, földön futó ember lett az Egyesült-Államokban, a kik nemcsak hogy 1
