Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.
Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről
911. szám. 37 kedvezménye fenn nem forog. Ezen követelésekre nézve — a mennyiben a mentesitett otthont illetőleg jelzálog által biztosítva nincsenek, — külön bejelentésnek és felszámolásnak van helye. Az otthonra is kiterjedő csőd esetében a mentesitett ingatlanokon jelzálog által biztosított hitelezők kielégítése után ezen ingatlanok eladási árából fenmaradó érték, a mentesitett ingatlanokon leltározott ingóságok értékével együtt, külön általános csődtömeget képez, a melyből csakis azon esődhitelezők elégíthetők ki, kiknek követelései, a 11. §. értelmében, a mentesitett otthonra nézve is érvényesíthetők. Ezen követeléseknek, a tömegköltségek és tömegtartozások után való mikénti sorozására és osztályozására nézve a csődtörvény rendelkezései irányadók. Ha az ilykép meghatározott külön általános csődtömegen kívül az otthonhoz nem tartozó egyéb vagyonból eredő általános csődtömeg is létezik, ugy az illető ugyanegy sorozású és osztálybeli mindkét tömeget terhelő lömegköltségek és tömegtartozások, valamint csődhitelezői követelések ezen kétrendbeli általános tömeg összértékének arányában elégíttetnek ki. Ha pedig a mentesitett otthonnak és tartozékainak "külön csődtömege az ezeket a jelen törvény értelmében terhelhető követelések által ki nem merittetnék, a fenmaradó összeg, a mennyiben csalárd bukás esete fenn nem forog, a közadósnak kiadatik. VII. FEJEZET. Az otthon jelzálogi megterhelésére, elidegenítésére és bérbe-, illetve haszonbérbe adására vonatkozó szabályok. 18. §. A mentesitett otthont képező ingatlanokra telekkönyvileg csakis oly tartozásokra nézve kebelezhető be vagy jegyezhető elő a szerződési zálogjog, a mely tartozásokra nézve az otthon tulajdonosa az otthonmentesség törvényes kedvezményéről írásban lemondott, s a melyekre vonatkozó zálogjognak a mentesitett otthonhoz tartozó ingatlanokra való bekebelezése iránti beleegyezését a tulajdonos kifejezetten megadta. Ha pedig a tulajdonos házasságban él, szükséges ezenkívül még az is, hogy a kérdéses tartozásra vonatkozólag a tulajdonos részéről az otthonmentesség jogkedvezményéről történt lemondáshoz, ugyszinte a zálogjognak ezen tartozást illetőleg a mentesitett ingatlanokra való bekebelezéséhez, a telekkönyvben kitüntetett házastárs, magára a kötelező iratra, illetve a zálogszerződési okiratra vezetett külön nyilatkozatban jóváhagyását adja. A házastárs ebbeli jóváhagyó nyilatkozatának a jogérvénye ugyanazon alakiságok betartásától függ, melyek a 4, §-ban megállapittattak. A házastársnak ebbeli jóváhagyó nyilatkozata nem tekinthető s nem tekintendő olyan nyilatkozatnak, a melylyel ő, az ily tartozásokra nézve, netaláni saját külön vagyonát illetőleg, személyes kötelezettséget, vagy kezességet vállalt volna magára. Ha a szerződési zálogjog a mentesitett ingatlanra a házastárs ilyen jóváhagyása nélkül kebleztetett volna be, vagy jegyeztetett volna elő, a házastárs a bejegyzést elrendelő végzés ellen felfolyamodással, illetve a bejegyzés ellen kitörlési keresettel élhet. 19. §. Ugyszinte szükséges a házastársnak a 4. §-ban körülirt alakiságok mellett adott írásbeli jóváhagyása a mentesitett otthont képező ingatlanokra vonatkozó bérleti vagy haszonbérleti szerződéseknek,—valamint azok egészbeni vagy részbeni elidegenítését tárgyazó