Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-935. A közgazdasági bizottság jelentése, "az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről" szóló törvényjavaslatról

935. szám. 303 935. szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezé­séről" szóló törvényjavaslatról. A jelen törvényjavaslat czélzata odahatni, hogy az állampolgárok ama millióit, kiket általában a munkás-osztály neve alatt ismerünk (a fogalom tágabb értelmében) a mindnyá­junkkal közös emberi betegségeknek, a kenyérkereső keresetképtelensége folytán családjaikra is szomorúan kiható pusztításai és ádáz következményei elől oltalomba vegye, s hogy a véde­kezés költségeit, egyenletesen megosztván, az egyesekre elviselhetőbbé tegye. Sok-sok nyomort, melylyel most naponkint találkozunk, lesz ez hivatva enyhíteni, sok családot fog ez az elhagyatottság szenvedéseitől megóvni. Midőn a törvényhozás ez iránt rendelkezik, ebben koránt sem vezeti azon szándék, hogy valamely néposztályt a többi osztályok terhével külön protegáljon, hanem teszi ezt: mindenekelőtt azon mindenkori feladatánál fogva, hogy az állampolgárok egymáshozi viszonyát a gyakorlati élet alapján és követelményei szerint törvényesen szabályozza, a mint ezt minden jogállam törvényhozásában az élet különféle viszonyaira nézve feltalálhatjuk; teszi továbbá azért, mert az államnak kötelessége a közegészségügy felett őrködni s megakadályozni azt, nehogy egyes betegségek elhanyagolása folytán a közegészséget veszé­lyeztető ragályok támadjanak vagy elharapódzzanak; és teszi végre azért, mert kétségtelenül a legfontosabb állami feladatok közé sorozható az, hogy az államháztartásban a nemzetgazdászat egyik főtényezője, úgyszólván főeleme, a munkaerő gyengitetlenül megtartassák s igy első sorban a betegség okozta rombolásoktól megóvassék. Nálunk ezen általános tekintetek mellett a jelen törvényjavaslat behozatalát még külö­nösen indokolttá és sürgőssé tette azon körülmény, hogy ugyanezen tárgyban ugy Német­ország, mint Ausztria az utóbbi években törvényhozásilag már intézkedtek s igy a nagy nem­zetközi versenyben szomszédjainktól, kikkel oly sokszoros összeköttetésben állunk, elmarad­nunk nem lehetett. Ugyanezen körülmény utalt pedig egyszersmind arra is, hogy e törvény­javaslat, — különleges hazai viszonyaink szemmeltartása mellett, — a nyugoti szomszéd-államok e nemű törvényhozásait se hagyja figyelmen kivül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom